Századok – 1884

Értekezések - Dr. SZALAY JÓZSEF: Az 1863-iki hadviselés és irodalma - II. közl. 643

is IRODALMA. 645 Montecuccoli Szentgotthárdnál fényes diadalt aratott a törökök felett, a kik európai háborút rég nem viselvén, a harminczéves háború hadtudományi vívmányait nem alkalmazták. De e szép győzelmet a silány vasvári béke követte. Európaszerte nagy volt a megbotránkozás. A németek dühösek voltak, hogy még Érsekújvár, Bécs elővára (az ő szemükben) is török kézben maradt s a regensburgi birodalmi gyűlésen fölhangzott a vád, hogy csak azért kötöttek ily elhamarkodva békét, hogy Lipót háborítlanúl ülhesse meg lakodalmát. De legnagyobb volt nálunk a keserűség. A közvélemény azt tartotta, hogy török és német megegyeztek abban, hogy bennünket közös erővel elnyomnak, a politikai köröket különösen még az is bosszantá, hogy e béke kötésekor az alkotmány újból megsértetett. A magyarok elégűletlensége egyelőre lappangott, miután 1665-ben a jő viszony köztük és Lipót között külsőleg helyreállíttatott. Ennek kormánya azért egy időre könnyen érezve magát, minden nagyobb tevékenységgel fölhagyott, Lajosé ellenben nagy tevékenységet fejtett ki. Egyik iránya országa segélyforrásainak gyarapítása volt, a másik azon államok hatalmának aláásása, melyekkel összeütközések voltak kilátásban. E részben első sorban a Habsburgok birodalmai jöttek tekintetbe. Két dolog volt, melyeknek megszerzésére Lajos ezekkel szemben törekedett. Az egyik a római császári méltóság, mely viselőjének ugyan mondhatni semmi hatalmat nem adott, de a közvélemény szerint, mégis első méltóság volt a keresztyén világban, a másik a spanyol korona. IV. Fülöp halálakor (1665.) ugyanis a gyönge II. Károly lépett trónra, a kinek senki sem adott néhány évnél többet s ő utolsó férfi sarjadéka volt Y. Károlynak. A Habsburgok meggyöngítésére legelőször is egymástól való elidegenítésöket kisérlette meg a franczia politika. S nem siker nélkül. Lipóton ez időszerint Lobkowitz berezeg uralkodott, a kinek az volt a véleménye, melyben a franczia évdíj még megerősítette, hogy szakítani kell azzal a politikával, a mely a Habsburgok német ágát Spanyolország holdjává teszi. így jött létre az osztozási szerződés II. Károly halála esetére. Lajos ezen sikeres politikai tény után 1667-ben megindította első hódító hadjá-43*