Századok – 1884
III. Állandó rovatok - Irodalmi és vegyes közlések - 552
558 TÁRCZA. A MAGYAR TÖRTÉNETI ÖTVÖSMÜ KIÁLLÍTÁS f. jUIUUS hó 3-ál] ért véget., miután közel négy havi után 35,000 forint jövedelmet s a mi még ennél is több, a szaktudósok s a nagy közönség érdeklődését mutathatja fel, mint már mult füzetünkben említők, Pulszky Károly az ötvösmü kiállítás titkára, a kiállítás legérdekesebb darabjairól Lévy párisi kiadó közreműködésével nagyobb szabású vállalatot indított meg, melyre szép számmal jelentkeztek előfizetők. A kiállítás nagy katalógusa szintén megjelent , tömérdek rajzzal, de tömérdek sajtóhibával is, a minek fölemlítésével azonban nem akarunk a nagyfontosságú vállalat érdeméből levonni. Beméljük, hogy e kiállításnak maradandó hatása lesz úgy miíiparunk emelésére, mint cultűi-történelmünk ez érdekes ágának illustrálására. — A magyar történeti arczképcsarnok ügye a megvalósúlás stádiumába lépett. Trefort A. minister az april 20-iki alsóházi ülésen válaszolván Fenyvesy Ferenez interpelláló képviselőnek, jelenté, hogy ő felsége e czélra átengedte a budai várkeretbazár helyiségét, melyeket Ybl építész, fog a ezélnak megfelelőleg átalakítani. Mint halljuk a történeti arczképesarnok az orsz. képtárral leend szerves összeköttetésben s a jövő évi orsz. kiállítás alkalmával fog megnyittatni. — A Magyar Tudományos Akadémia Értekezés sorában megjelent : »Kritikai tanúlmányok a Frangepán család történetéhez« Wenzel Gusztávtól egy 65 lapnyi eredeti okirat búvárlaton alapúló s sok új becses adatot tartalmazó tanulmány ; Bethlen Gábor fehérvári siremlékc és alapítványai« Szilágyi Sándortól s Barna Ferdinánd bírálata Vámbéry Árminnak a »Magyarok eredetéről« írt nagy munkájáról. Mind három akadémiai felolvasás volt. — Az országos levéltár diplomatikai kiállítása mult hóba ismét megnyittatott a közönség számára. Látható minden csütörtökönu 11—l óráig. — Wertheimer Edétől, kit olvasóink a Századokban megjelent tanulmányairól ismernek, egy nagyobb önálló munkát adott ki Rath Mór-Czime »Ausztria- Magyarország a tizenkilenczedik század első tizedében.« A munka két vaskos kötetre van tervezve, s ezúttal az első kötet első fele látott világot, mely maga is jókora kötetet tesz ki. A mi főérdekét adja a munkának, az, hogy Wertheimer volt az első, ki Albrecht főherczegnek, a Károly fiának, családi levéltárát felhasználhatta (sem Beer, sem Fournier nem használták), mi által lehetővé lett neki az egész