Századok – 1884

III. Állandó rovatok - Irodalmi és vegyes közlések - 552

TÁRCZA. 559 kort új világításban tűntetni fel : főértékét pedig az teszi, hogy ez adatokat (kiegészítve a József nádor levéltárában, továbbá a berlini, bécsi, pársi stb. levéltárakban talált adatokkal) művészi kézzel tudta egyöntetű egészszé alakítni. Compositio tekintetében sem maradt fenn kivánni való : csak irályában van néhol némi idegenszerűség. E kor történetébe először van hazánk beillesztve : a befolyás, melyet ez Ausztriára s a napoleoni háborúra gyakorolt, kellően ki vau tűntetve. De ki van emelve a mostoha bánásmód is, melyben hazánk részesült s az is, hogyan boszúlta meg magát az a politika, mely Auszterlitzhez vezetett. — A »Magyak Helikon« 29-ik füzete megjelent. Tartalmát teszi Kemény János, dr. Márki Sándortól. Rövidbe foglalt érdekesen írt élet és jellemrajz. — »II. Sylvester bullája« felett hosszú harcz folyt irodalmunkban a múlt és a folyó században, melyben a tudósok és történetírók egész hosszú sora vett részt. Utoljára Horváth Mihály szólt hozzá tüzetesen. Legújabban Schönwitzki Bertalan tette tanúlmány tárgyává s 80 sűrűn nyomott lapra terjedő értekezést adott ki róla, melyben a kérdést, főleg diplomatikai, de egyszersmind históriai szempontból is tárgyalja s arra a Horváth Mihály által is vitatott, bár nem kifogástalan eredményre jut, hogy a bullának lényege, tartalma való, formailag tekintve azonban Levakovics által készített álmű. — K. Nagy Sándor tagtársunk »Bihar-ország« czímü útirajzai második javított és bővített kiadásban is megjelentek. E csinosan írt útirajzokban az egyes vidékek történetét is tárgyalja. A közönség főként e touristák jól használhatják e munkát, mely hogy a közönség tetszését megnyerte, az is mutatja, hogy rövid idő alatt két kiadást ért. K. Nagy Sándortól egy másik munka is elhagyta a sajtót: »A vámosi színészet története 1799 —1884.« Szorgalommal s gonddal összeszerezte szerző az adatokat s azokból oly munkát állított össze, mely a hazai színészet történetének egyik forrását képezi. — Fehéregyház (Ecclesia Alba) és Árpád sírja czím alatt Tholdt József Kristóf egy 41 lapra terjedő fűzetkét adott ki. Szerző a helyszínén tauúlmányozta e kérdést, a melyhez már többször hozzá szólott, s e füzetkében előrebocsátván 1882-iki votumát, elmondja a mi azután történt s bemutatja a főbb napilapok közléseit.