Századok – 1884

Értekezések - BALÁSSY FERENCZ: Válasz Kandra Kabosnak a zsombolyi főesperesség stb. kérdésében - I. közl. 543

546 TÁRCZA. Agriensem spoliatnm, praeter décimas vilii de Nogoloczi, praecipuc Potoka et de Sumbun1) Hogy itt a Sumbun alatt Zombort, a zempléni Zombort, kell értenünk, azt, úgy gondolom, nem szükség bővebben vitatnunk ; mert az az oklevél szövege s az itt felhozott zempléni helyek megneve zése által is kellőleg igazolva van ; mert nem szenved kétséget, hogy itt Nogoloczi alatt Nagy-Olaszi, ma Bodrog- Olaszi, Potoka alatt Patak, ma Sáros-Patak értetik s így a Patak után következő Sumbun alatt földrajzi­lag is csak Zombor érthető, mely Zemplénben az említett helyektől nem messzire esik. Ezen oklevél itt felhozott passusát tehát bátorkodunk t. írónk becses figyelmébe ajánlani, hogy meggyőződjék, hogy a hibáson másolt Sumbun helynév alatt korántsem a Zarándi Somboly, hanem a Zempléni Zombor értendő. b) T. írónk azt hozza fel, hogy ha Zaráudmegyc, vagy annak nagyobb része csakugyan az egri püspökségbe volt bekebelezve, úgy kellett főespercsének is lennie ; már pedig a XIV. század közepéig Zaránd e tekintetben semmi életjelt sem ad magáról, a zarándi vagy pankotai főesperes sehol sincs említve ; ellenben a snmbói főesperesség szerepel ama korban, s 1332-ig említtetik okleveleinkben, s akkor meg­szűnik vagy eltűnik és helyébe lép a pankotai, a mit ő úgy magyaráz, hogy addig a sumbói vagy sombolyi főesperes képviselte Zarándot, s akkor a sombolyi nevezet megszűnik s azt a pankotai váltja fel, vagyis hogy az archidiaconatus de Sumbun alatt nem a zombori, hanem a sombolyi főes­perességet kell értenünk, mely egy volt a pankotai-xal, csak neve cse­réltetett fel. Ugy de hol vannak megemlítve a főesperesek, miből az ő kerüle­teikre következtetést lehet vonni ? A káptalanok kiadványainak záradé­kaiban. Azt pedig jól tudja t. írónk, hogy az ily káptalani kiadványok záradékaiban nem soroltatik elő minden kanonok és főesperes, hanem a dolog természete szerint, csak azok említetnek meg, kik jelen voltak azon ünnepélyes cselekvényen, melyről a káptalan kiadványa szól. Abból tehát, hogy a pankotai főesperes, a felhozott időszakban, az egri káp­talan kiadványainak záradékaiban nincsen említve, nem az következik, hogy a pankotai főesperesség akkor, e nerezet alatt, nem létezett, hanem inkább csak az, hogy a pankotai főesperes nem volt jelen azokon a tár­gyalásokon, melyekről azon korbéli felhozott kaptalani oklevelek szólanak. De azt is indokolhatni, vagy legalább alaposan gyaníthatni, hogy miért nem találtatik említve a pankotai főesperes az egri káptalan ama korbéli kiadványainak záradékaiban. Ugyanis minthogy Zaránd Egertől nagyon távol esik, föltehetni, hogy annak főesperese ha állandóul ott nem székelt is, de hivatala végett gyakran huzamosan ottan tartózko­dott, és távol eső megyéjét vagy kerületét a püspök megbízása vagy felhatalmazása folytán mintegy vicáriusi hatalommal vagy minőségben ») Fejér Cod. Dipl. V. : II. 303. 1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom