Századok – 1884

Értekezések - Dr. BALLAGI ALADÁR: Határőrvidék és legújabb monographusa 52

A HATÁRŐRVIDÉK ÉS LEGÚJABB M0N0GRAPITO8A. 53 földje lett a katonai hatalomnak. Valóságos babyloniai torony, melyen folyvást dolgoznak, bevégezni még sem tudják. Száz esztendő alatt (1702—1803) nem kevesebb, mint harmincz-féle új szervezetet adtak e területnek ! ') A Határőrvidék, csonkán ugyan, de azért fennállott s feladatát bevégezte már a XVII. század végén, midőn a turbános hatalom összezsugorodása, szomszéd államokat veszélyeztető feszerejének ellankadása, világszerte köztudomásúvá lett. Ettől fogva a határőrségnek a határokon nem annyira katonai, mint inkább közgazdasági s közegészségügyi feladata van. Kordont húz, hogy megvédje az országot járványok ellen, s megoltalmazza, az államgazdászatot a csempészek kártételei ellen. Katonai rendeltetése azonban a XVIII. századtól fogva, az egyetemes fegyveres erő emelése. A század közepe felé, mikor szükség van rá, megjelenik Nyugat-Európa csatapiaczain, mint a félvilág uralmát igénylő dynastia egyik legizmosabb támasza. E véres háborúk emléke keservesen viszhangzik a granicsárok népdalaiban, melyekben ezentúl a Krajina (Grränze) szóra, kérvava haljina (véres ruha) a nagyon is kifejező rim. E szerint az eredetileg határvédő, tehát speciális czélokra felállított katonaság, eredeti feladatától elütőleg, eyyetemes czélok előbbvitelére alkalmaztatik. Nyilvánvaló, hogy az intézmény katonai szempontból ott azon a helyen, ahova plántálták, immár túlélte magát. Mégis fenntartják az egész múlt századon át s a mostaninak elején, politikai érdekekből s főkép azért, mert akkoriban aránylag kétségkívül a határőr-katonaság került legkevesebbe. Ez intézmény máig való fennmaradásának ez a legfőbb oka, melyet Dr. Schwiclcer, a Határőrvidék történetéről újonnan megjelent művében, egy szóval sem említ. 0 azt állítja (445. 1.), hogy a török elleni védelem szükséglete teremté a határőrséget, az tartotta fenn századokon át, s csak akkor veszté el létezési jogosultságát, midőn ,a török felől nem fenyegette többé veszedelem a monarchiát. Ámde ha ez állna, a határőr-intézmény ugyan hogy jöhetett volna át teljes épségében csak a XVIII. századba is, midőn ország-világ előtt tudva volt, hogy már akkor túl voltunk a török betörések veszedelmén ? Szerintünk sokkal valószínűbb az a föltevés, hogy a birodalmi kormány, bár másfél század óta meg volt győződve arról, hogy a keleti határokon a granicsárok roppant katonai telepére nincs többé szükség : az intézményt mégsem szüntette meg főkép azért, mert ez által volt legolcsóbb áron elérhető a birodalom egyetemes haderejének rendkívüli emelése. Egyéb politikai tekin-J) Hitzinger: Statistik elei- Militär gr änze. Wien, 1817. II. 52,