Századok – 1884

Értekezések - BARNA FERDINÁND: A magyarok útjáról a Uralról Lebediába - III. közl. 527

534 TÖRTÉNETI IRODALOM. gyakori változásai, kétségen kívül megakadályozzák vala. Azért tehát az ily folyóvizek partjain való utazás nem lehetett valami nagyon fáradságos, annyira nem, hogy még a lovas magyarok is akadály nélkül utazhattak az Oka egyik partján.1

) És így én a magyaroknak az őshazából való utazásuk kérdését nem tekinthetem kimerítettnek ; »Lebedia« hol fekvésének kérdésében pedig egész készséggel elfogadom Danilevszky J. N. kiigazítását, miszerint ő azt délebbre teszi, mint annak helye nálam ki van mutatva. De a mellett mégis megmaradok, hogy erdőknek régentén a szóban forgó vidékeken való létezése, nekem a bírálóm által fölhozott okok ellenére még most is folyvást kétségesnek tetszik. J. N. elmés magyarázata, melylyel Lebediáta »lebeda« fű szótól származtatja, igen megnyerő és nézetem szerint is valószínű. Annak annál inkább helyt adhatni, mert a »lebeda« szó mint fűnek a neve a szláv nyelvből, melylyel a magyarok nyilván igen megismerkedtek, a magyarba is átment: »laboda« mely e fűhöz hasonalakú növénynek — vad spenótnak a neve.2) Ezzel a fejtegetésével azonban J. N. nyilván gyöngíti az előbb említettem azon nézetét, mely szerint Dél-Oroszországban ős időben erdők léteztek volna, ugyanis azon tájakon, melyeken a Lebedján és Lebedina neveket találjuk, saját szavai szerint is ugyanazon ismertető jelekkel kellett bírniok, melyekkel bír a déliebb Lebedia is vagyis a tényleges puszta (steppe) (Lebeda félsziget) nem pedig erdőségekkel. Ezzel befejezem ezen egynehány észrevételemet. Midőn azokat mélyen tisztelt bírálóm elmés és a legnagyobb mértékben érdekes nézetei és erősségei (roofip:-i«eHÍe=argümentum) mellett az olvasó figyelmébe ajánlom, azon reménynyel kecsegtetem magamat, hogy ily képen az adott, kétségtelenül lehető legérdekesebb kérdésnek minden oldalról való és részletesb megvitatására, eldöntésére valamint tudós bírálómat újból, úgy meglehet más, az elbí-Az természetesen megesett néha, hogy egyik partról át kellett usztatniok a másikra, de nomádoknál ez egészen megszokott dolog, és az ehhez való készülék mindig készen állott nálok, a miről J. N. is szól egy helyen. 2) Ez az utóbbi fű (magyarul laboda) a Chenopodium családhoz tartozik, melyhez közel rokonságban van a lebeda (Atriplex, kis orosz laboda) és a melyhez tartozik egy hozzá hasonló másik fü, melyet a nép Danilevszky szerint szintén lebeda néven nevez. A magyaroknál a lebeda fűre van még egy másik nevezet is — libatop összetett szó (a német Gänsefuss fordítása) melynek a lebedával semmi közössége nincs.