Századok – 1884
II. Könyvismertetések és bírálatok - KARDOS ALBERT: Horvát István életrajza írta Vass Bertalan ism. 535
535 TÖRTÉNETI IRODALOM. rálandő tárgy megérintett különleges természetű oldalai megítélésére nálamnál illetékesb férfiakat is felhívtam. ') A császári orosz Földrajzi Társaság Tudósításai XXIX. kötetéből vett különlenyomat után fordította : Barna Ferdinánd. Hónát István életrajza. Írta lr ass Bertalan. Pozsony 1884. Budapest. Kiadja Stainpfel Károly. Méltán dicséret illeti Székesfejérvár sz. kir. városát, miért hogy híres fiának, Horvát Istvánnak emlékét születésének százados évfordúlóján megújítja.2 ) — Ez emlékünnep első megindítói közzé tartozik Vass Bertalan is, a ki mintegy az ünnepies alkalomra bocsátotta közre a nagy tudós rövid életrajzát a »Magyar Helikon egyik füzeteként.« Horvát István mindenesetre helyet foglalhat azon jeles magyar férfiak sorában, kiknek életét és működését kívánja e hézagpótló vállalat az ifjúsággal megismertetni. — Az ismertetésben meleg rokonszenv vezérli Vass Bertalant ; élénk vonásokkal rajzolja Horvát életét és jellemző képét festi, mint írónak, tanárnak és hazafinak egyaránt, s mindezt tömött magyaros nyelven, úgy, hogy művecskéje a Helikoni füzeteknek, melyek között sok felszínes dolgozat akad, jobbjaihoz számítható. Valóban, Horvát István, akár mint ember, akár mint tudós és tanár, de kivált mint hazafi nagyon megérdemelte, hogy emléke föltámadjon. — Mert csak becsülnünk lehet azt az embert, a ki alacsony sorsból, ezernyi akadállyal harczolva, egyedül hő és hazafias tudományszomját követve az egyetemi tanár polczára és a legelső magyar tudós rangjára küzdi föl magát. Ilyen pályafutás ifjaknak csak lelkesítő példáúl szolgálhat. Horvát Istvánnak nem halhatatlan művek adják meg írói dicsőségét s egyetemi székén sem hirdetett oly eszméket és elveket, melyek az összes, vagy csak a hazai tudományban is örökké megállhatnának; de sohasem felejthetjük, hogy fáradhatatlan munkássága, a »Tudományos Gyűjtemény«-nek buzgó szerkesztése által kortársai között talán leginkább tudta a magyar közönségben a tudomány érdekét felkölteni. Ez érdeklődés tanítványai-Az első közleményben, a 357-ik lapon az x ) jegyzetben a (de genere Moksa) után kimaradt e szó »néven.« Ugyanazon jegyzet utolsó előtti sorában e szavakat »innumerabilis multitudo confoderatorum« »magna multitudo hismabeliarum«-ra igazítandó ki. 2) Lásd: Századok XVIII. évf. IV. füz. 367 lp.