Századok – 1884
Értekezések - BARNA FERDINÁND: A magyarok útjáról a Uralról Lebediába - III. közl. 527
529 TÖRTÉNETI IRODALOM. kai közelebbi összefüggésbe is hozhatni a »lebeda« szó jelentésével. Régen észrevettem már, hogy ha nálunk fák ültetése végett jókora mély gödröt ásnak, ezt a mélyen föltúrt tért (1 —1'/2 arsin) már az első évben az e néven ismeretes fü (atriplex) és egy másik ahhoz mind külalakjára mind növésére nézve igen hasonló növény borítja be, névszerint a chenopodium, melyet a fűvészettel nem sokat törődő nép szintén mindig csak e néven labodának hív. A mult évben mind az én, niind a szomszédok szőlőit erősen föltúrták a filoxera miatt, és így a fölásott föld (11 /2 arsin mélységre) parlagon maradt, és mindazt, a mi a nyári forróság és szárazságig fölásódott, ember magasságnyi laboda nőtte be. Most menjünk át a pusztára, ma a múlt idők békés emlékeiül kurgánok állanak rajta, de akkor a IX. és ezt megelőző századokban ezek a kurgánok még mindenesetre új alkotások valának. Ezek hordott földből emelt halmok valának s úgy alkottattak, hogy körülöttük a föld kiásatott s a kurgánra hordatott, az egészet beborította a paraj és laboda, mely igen sokáig egész őszig megtartja a maga zöld színét (levelei kissé kövérek és sötét színűek) holott körülötte június hó elején már az egész puszta ki van sülve. És így azon tárgyaknak, melyek a pusztán egyedül tűnnek szembe, szükségképen magokra kell vonni a figyelmet, — már pedig a kurgánok magas zöld fűvel borítva tűntek föl, míg körűlöttök minden el volt sárgúlva, barnúlva, kiszáradva. Lehet-e tehát csudálni, hogy a szlávság e kiváló tárgyról az egész pusztát »lebedá«nak (labodának) nevezte el, mit aztán a történetírók is elfogadtak és a Lebedia név fejlett ki belőle. Lebedia tehát annyit tesz, mint puszta, és így semmi szüksége sem forog fenn annak, hogy azt a kurszki kormányzóságbeli Lebedján és a Oharkov és Yoronezs éjszakrészebeli Lebedina környékén keressük, hanem egyenesen a Tauriái, Jekaterinoszlavi, és a Charkovi, Yoronezsi, Poltavai kormányzóságok déli részére vagyis ugyanazon vidékre kell tennünk, a hol mindig nomádok éltek, minduntalan kiűzvén onnan egyik a másikat, honnan a magyarokat is kiűzték a bessenyők s ugyanezen puszta egy másik részébe a deneperentúli »Atelkuzu«-ba átköltözni kény szeri ték : de a Kurszki kormányzóságból, a Yoronezsi és Charkoviból (ez utóbbiak éjszaki részéből) miért űzték volna ki őket, és ha csakugyan kiűzték őket, akkor a magyaroknak valóban úgy kellett volna menniök, a mint Nestor gondolta a Kárpátokon át Kiev alatt — egész nemzetül, nem pedig valami csapattöredékűl. Yalamit még most a Xiyyvkovg folyóról. On azt gondolja, hogy ez az Ingül vagy Ingulecz. Ez valószínűbb, de ön ehhez hozzáadja, hogy eleinte az ugorok az Ingulnál nem laktak, hanem talán valami csapatjok vetődött oda. De ugyan miért nem lehetett volna nekik ott is
