Századok – 1884

Értekezések - BARNA FERDINÁND: A magyarok útjáról a Uralról Lebediába - III. közl. 527

528 TÖRTÉNETI IRODALOM. ueve, és a Nagy Péter alatt ott létezett hajó-építések tanúsítják, hogy a déli része a kormányzóságnak még csak nem oly régen is erdős vidék volt, arról pedig én magam is tanúskodhatom, hogy Osztrogozsknál, következőleg a kormányzóság déli felében, még csak a mult század végén is oly tölgyfa erdők valának, hogy a lakosság tavasszal áthajtotta sertéseit a Dónon (vagyis annak keleti részébe), azok aztán ott makkolva szaporodtak, a fagyos idő beálltával pedig haza hajtották őket, a szaporúlattal együtt. Megismerés végett mindenik gazda megbélyegezte a maga disznát. Ezt nekem egy 90 éves öreg ember beszélte, a ki a 40-es években halt el, ez ifjúságában a rendőrség üldözései elől menekült oda, mint oly vidékre, mely a rendőrségnek megközelíthetlen. De ha e kormányzóságok éjszaki részei erdős vidékek voltak, akkor a Tambov és Okarkov kormányzóságbeli Lebedia, Lebedénj és Lebedin között levő hangegyezés semmire nem való. Csak ágy lehetséges: az,hogy a Lebedjánés Lebedin nevet viselő helyesgekben oly helyi és kizárólagos jellegek léteztek, melyek okot szolgáltattak az egész vidéket Lebediának elnevezésre. Vagyis nem ott volt Lebedia, a hol most Lebedján és Lebedin van, hanem Lebedján és Lebedin helységek ugyanazon sajátságokat, azokat a jellemző ismertető jeleket tűntethették föl, melyek Lebedia vidékének sajátságosságát képezik vala. Mi lehetett ez ? Mindenekelőtt a »lebed« (hattyú) szó jut eszébe az embernek. Ha valahol Déloroszországban általában avagy Lebedján és Lebedin körűi nagy kiterjedésű tavak találtattak, melyeken bőségesen tanyáztak volna hattyúk, akkor (e szót) el lehetne fogadni, mert a hattyú jellemzetes madár, a melyről el lehetett volna nevezni a vidéket. De ott semmi ilyes nincs. Ha úgy tetszik, tehetünk egy másik ilyen erőltetett magyarázatot. Tegyük föl, hogy a szlávok egy másik madárfajnak az azovi tengeren való nagy bőségéről hallottak, mely nagyságra és színére nézve hasonló a hattyúhoz és leirás után hattyúnak gondolván Lebediának nevezte el róla az azovi tenger mosta vidéket. Ez a madár a pelikán, mely az azovi tengeren roppant sokassággal tanyázik (a Fekete tengeren pedig nincs.) De a mint mondom, ez csak erőlködés. Hanem van egy másik szó, melyet igen is el lehet fogadni a Lebedia szó gyökeréül. Ez a »lebeda«=laboda szó. De hogyan lehet a déloroszországi puszták nevét a labodától származtatni ? A dolog lehetséges. On természetesen ismeri a közmondást: »Az még nem baj, mikor laboda terem, hanem az baj, mikor sem gabna sem laboda nem terem.« Itt e szó laboda, dudva, paraj, gaz, vagyis azon magas fű értelmében van véve, mely a trágyás szántóföldeken szokott fölburjánozni és ez esetben Lebedián magas burjánnal benőtt vidéket, vagyis pusztát, mezőséget lehet érteni. De a Lebedia szót sok-