Századok – 1884

Értekezések - BARNA FERDINÁND: A magyarok útjáról a Uralról Lebediába - III. közl. 527

TÖRTÉNETI J RODA LOM. A MAGYAROK ÚTJÁRÓL AZ TJRALHÓL LEBEDIÁBA.' Danilevszki N. J.-nak Gróth Jakabfi Szilárd »Nagy-Morvaország és a magyarok« czímíí müvére tett észrevételei, a Groth válaszképen) ellenészrevételeivel együtt. HARMADIK ÉS BEFEJEZŐ KÖZLEMÉNY. Kivonat a Danilevszky N. J. leveléből. De hát mi is az aLebedia? Az ön véleménye szerint (28U. 1.) ez egy a Don és Deneper folyóvizek közötti vidék (megközelítőleg a Yoronezsi, Charkovi, Kurszki kormányzóságban.) A Don és Deneper között kétségkívül, de vajon ott-e, nem pedig tovább délre a Doni katonavidék (Doni kozákok) a Tauriai (krimi) .Tekaterinoszlávi kormányzóság déli részén, a voronezsi, ckarkovi és poltavai kormányzóságnak pedig nem-e csakis a legdélibb részén ? Miért ? Azért mert nomádok erdős vidékeken meg nem élhetnek, a nem nomádok pedig (a milyeneknek kellett volna lenni az ugoroknak, ha az ön által kijelölt erdei uton mennek vala) erdős vidéken élve nomádokká soha nem váltak volna. A kurszki kormányzóság akkor egész erdőség vala, ma már nem az, mert a sűrű lakosság az erdőket szántóföldek nyerése végett kiirtotta, de nem azért ám, mintha ott hajdan erdő nem nőtt, hanem puszta lett volna. (Általában azon észrevételt teszem itt, hogy lehetetlen elfogadni ama véleményt, mintha déli Oroszország azért volna ma sík puszta vidék, mert éghajlati okok gátolják ott az erdők díszlését — ha a dolog így volna, akkor az ottani mesterséges erdők sem nőhettek volna ott, legalább öntözés nélkül nem, holott a legegyszerűbb eszközök alkalmazása mellett pompásan díszlenek.) Szintígy a charkovi kormányzóság éjszaki része erdős volt régentéu. Még én magam is nagy erdőségeket láttam Ahtirka körűi, Charkov körűi pedig még látni az erdő maradványait, melyet az e városba délről — a régi posta úton menők még most is láthatnak. Mi Voronezst illeti, az »Erdei Yoronezs« folyóvíz