Századok – 1884

Értekezések - BARNA FERDINÁND: A magyarok útjáról a Uralról Lebediába - I. közl. 353

TÖRTÉNETI IRODÁT.OM. melyek eldöntésére a Konstantin adatai nem elegendők.1

) Ez utóbbinak bizonyítékai között reánk nézve legfontossabb az, hogy nála a magyaroknak Oroszország déli pusztáin a kazarok szomszédságában való időzése tisztán szláv eredetű, nevekkel áll kapcsolatban, E tényből, azt hisszük, jogosan hozzuk le azt a következtetést, hogy mihelyt a magyarok a Felső-Dónon a déloroszországi pusztákra leereszkedtek s a khazarokkal szövetségre léptek, legott a legközelebbi érintkezésbe léptek a szlávokkal (oroszokkal) kiknek telepei akkoron már keletre a Deneper balparti mellékfolyóig, az Oka felső folyásáig és valószínűleg felső s részben a Közép-Dónig terjednek vala. Maga a »Lebedia« név is csak e szógyökér s a belőle képzett topographiai elnevezéseknek Oroszországban való nagy régiségét és elterjedtségét mutatja : és még máig is nagy számban találtatnak szétszórva Oroszország különböző partjain.2) A kharkovi kormányzóságbeli Lebedin városa az adott kérdésben valóban különös figyelmünkre érdemes, de csak azért, mert ugyané helyre, mint a magyarok barangolása helyére vezet bennünket egy másik még sokkalta meggyőzőbb ténykörülmény. Nevezetesen a »Nagy Athlas (nmira őo.rbTaro lepTeaca)« cz. könyvben az Ugrin folyó (a Kharkovi kormányzóságban) mint a Don folyam mellékfolyóját képező Ud folyóba ömlő van megjelölve.8

) Ebben az Ugrin elnevezésben (valamint az Ugra folyóban is) lehetetlen megint nem ismerni föl a magyarok nyomát, a kik némi (nem nagyon jelnntéktelen) idő leforgása alatt ezen a vidéken barangoltak vala. Ezt a nevezetet pedig kétségkívül a szlávok adták, a kik tehát már ez időtájban eme vidékeken laktak.4

) A mi a Konstantinnál említve levő Xiyyv?Mvç folyót illeti (a hol kétségkívül a Lebediában folyó Ingül vagy Ingulesz értetik) hát Safarik Szl. r. II. 1. k. 390. 1. Fessier — Klein S. 49. Y. ö. Cassel, Magyar Alterthüm. Berl. 1848. S. 128. (Az utóbbi még inkább jobban összebonyolítja, semmint tisztázza a maga magyarázataival a Bib. sz. író tudósításait. 2) A fentnevezetteken kivül a Lebedini tó (Novgorodi korm.) Lebedino (Kaz. korm. falú) Lebedinczi (falu a kievi korm.) Lebedin (f. u. o.) Lebed (Tomszki korm.) L. Szemenov P. földirati szótárát III. k. 18—20 1. 3) L. Földirati szótár. Moszkva, 180S. 540. 1. 4) Fentebb már (174 1.) emiitök, hogy a föntebbi földirati mű, »Dentum« hegyet is említi a mostani Voronezi kormányzóságban, következőleg megközelítőleg ugyanezen vidékeken, Kunik úr e névvel a Névtelennél Dentumegernek nevezett őshazáját a magyaroknak egyezteti. Nem bocsátkozunk annak megbirálásába mennyire alapos ez az egyeztetés. (Kunik és Rozen Alb Bekri értesítései 109 1.)