Századok – 1884

Értekezések - BARNA FERDINÁND: A magyarok útjáról a Uralról Lebediába - I. közl. 353

359 TÖRTÉNETI IRODALOM. bedniök kellett. Változás csak is a kereskedelmi közlekedés útjaiban kellett, hogy a körülmények ráhatása folytán előállott légyen. A volgai út a partjain minduntalan barangoló bessenyők és úzok rablásai miatt nem volt már többé biztos az ő kereskedelmi vállalataikra nézve. Nem maradt tehát egyéb hátra, mint a Donon felfelé való utat az Okába való átevezéssel választani, melyről fentebb emlékezénk vala. A doni lakosokra nézve egy ily út a legtermészetesb és legkényelmesb vala. Nagyon lehetséges, hogy éppen ennek a kereskedelmi útnak biztosítására építették a kazarok görög mérnökök segítségével (835-ben) Sárkel') erősséget (megközelítőleg a Don folyamnak hirtelen délnyugotra kanyarodtánál)2

) a bessenyők betörései ellen, a kik a Volgához is el-ellátogattak, és a Donon is könnyen megjelenhettek ott, a hol az a Volgához legközelebb eső csekély távolságban párhuzamosan fut. Ez az út, melyen a kazar kereskedők Jugriába és az éjszaki Uraira jártak, nem maradhatott ismeretlen azon nép előtt sem, melyekkel kereskedésüket űzik vala, âZâiZ à finn-ugor népek előtt sem. Többet mondunk, magok a keleti-finnek (mindig a magyarok eleiről van szó) vállalkozóbb emberei is járhattak ezen az uton Khazarországba. Mindezen indokok3

) azon következtetésre juttatnak bennünket, hogy midőn a magyarok a fentebb kifejtett okoknál fogva őshazájuk odahagyására és új haza keresésére szánták el magukat, nem választhatának más utat, mint a Kámán és Volgán az Oka és az Okán fölfelé a Don fölső része irányában (vagyis az előttök régóta ismeretes kereskedelmi utat a kazarokhoz.) Az Okánál egyébiránt két út között választhatának, mert az út kétfelé ágazott : egyik a Donon átevezve a kazarokhoz, a másik a Desznára és a Desznán a Deneperhez illetőleg deneperi szláv népekhez vitt. A magyarok mint mindjárt látni fogjuk ezek közül az elsőt választák 4

). *) Itt Groth a Sárkel szót Nestorra és az újabb írók közül Kunik és Hunfalvyra hivatkozva a csuvas (sora kii Nestomál Et.iofl BlïHîOH = fejérház) összetett szóval magyarázza. 2) Sárkelnek, mely tájon feküdtére vonatkozólag Grígorijev Y. Végig pillantás a kazarok politikai történetén v. ö. »Oroszország és Ázsia« czímü müvére hivatkozik. 3) Én az indok szót nem ugyanazon az alapon, melyen azt a nyelvújítás alkotta: »ind-ok« vagyis összetett szó gyanánt, hanem mint a birtok, birok sat, egyszerű szavak hasonmását egészen jó szónak tartom, s azért használom is. 4) A második út az Okától s annak mellékfolyóin (az Ugrán és Zsidrán) a Deszna irányában szintén nem volt, mint látszik megközelít-