Századok – 1884
Értekezések - BARNA FERDINÁND: A magyarok útjáról a Uralról Lebediába - I. közl. 353
352 TÖRTÉNETI IRODALOM. Magáról a magyaroknak Lebediába való átköltözködéséről semmi történelmi tudósítások nem léteznek. Bíborban született Konstantin már e tartományban találja őket.x ) A mi a magyarok badi szervezetét az átköltözködéskor illeti, ba a tudósításoknak hitelt adhatni, ez hét nemzetségből állott, melyek közül mindegyiknek megvolt a maga vezére, legalább Bíborban sz. Konstantin ily felosztásról szól (így a Névtelen is). Altalános fejedelem avagy vezérök nem volt. Minden valószínűség szerint nagyobb kényelem és rend végett költözködés közben minden nemzetség több avagy kevesebb csapatra vala fölosztva az illető vezér által. Általában a magyarok és török fegyvertársaik, utazásuk tartamában kétségkívül bírtak némi olyatén hadi szervezettel, a milyen volt újabb időben a Kalmük torgotoknak a múlt században végrehajtott fölkerekedésök alkalmával a Volga partjairól Khina határáig.2 ) Táplálkozásuk eszközeűl ez uton természetesen ugyanazon halászat és vadászat szolgált, melyekkel az őshazában is fenntartják vala magokat. E tekintetben utjok a nagy folyamokon különös előnyükre vala. Magától értetődik, hogy a magyarok e vállalata az elibök akadt békés falvakba való betörés és fosztogatás által kisérteték. E tekintetben a magyarok fölött természetesen a török elemek tüntették ki magokat bevonván magokkal ez utóbbiakat is. Utjok folytában a magyarok, minden valószínűség szerint néhány ízben hosszabb időre meg is állapodának. így nem minden alap nélkül fölleket tenni, hogy ily állomásúl szolgált nekik az Oka melléke a mai Kalugai kormányzóságban. E föltételezésre vezet bennünket az Ugrának (az Oka mellékfolyójának) neve, mely nevét nyilván ezen körülménynek, (azaz a magyarok itteni átszállásának) köszöni. így kétségkívül nem magok a magyarok, hanemha szomszéd szlávok nevezék el. Átmenvén az Okáról (valószínűbben az egész Upáról) a Donra, s tovább folytatván utjokat a Donon, a magyarok immár kazar földre léptek. A kabarok valószínűleg magok jelölték ki nekik ama terűletet, melyen barang életmódjokat folytathatták. Bíborban sz. Konstantin szerint, a ki, mint fentebb már említve hetö íiz ugoroknak, mert különösen itt a Deszna és Ugra mellékein hajdan roppant rengeteg erdők voltak (a néphagyományban Brinski nevezet alatt ismeretesek) Majkov L. N. birálata a Barsov könyvére) melyek lehetetlen, hogy ne képeztek volna akadályt a lovas ugorok áthatolása ellen. *) A mi Névtelenünk tudósítását elveti mint hitelt nem érdemlőt. 2) Pallas, Sammlungen histor. Nachrichten über die Mongol. Völkerschaften. I. T. S. Petersb. 1776. S. 90 — 96.
