Századok – 1884

Értekezések - BARNA FERDINÁND: A magyarok útjáról a Uralról Lebediába - I. közl. 353

358 TÖRTÉNETI IRODALOM. Közép-Ázsia kereskedelmi forgalmát és gazdagságát. De a Feketetenger melléki görög gyarmatosok is csakhamar megismerkedtek és kereskedelmi viszonyba léptek a biarmi lakosokkal. Ilyeténképen a mi Fekete-tengerünk dúsgazdag népének is ősidőktől óta egyesülve kellett lennie ezen kereskedelmi utak segélyével a távol éjszakkelettel, Biarmiával, valamint ismerősnek kellett lennie annak lakosságával Jugrával (egyik székely népmesénk e nevet Johara ország alakjában tartotta fenn, 1. Kriza J. Vadrózsák.) Ilyen út minden valószínűség szerint több is volt s természetesen közlekedési eszköznek nem más, mint a folyókon vezető legtermészetesb vizi út használtatik vala. A nyugoti ut /Olbia görög gyarmatból) a Deneperen és Desznán azután az Okán a Volgába és Kámába vezetett, A keleti út a Bosporustól és Azovitengertől a Donon egész e folyamnak nyugotra kanyarodása irányát követte s azután átment a Volgához és a Káma torkolatánál egyesült az elsővel. Azonban alig férhet kétség ahhoz, hogy ezek között még egy harmadik középút is volt, mely a Felső-Don irányában ment s onnan a Volga vizi rendszerében vagyis a Bjäzani területen az Okába (valószínűleg ennek Próna nevű mellékfolyóján) és ismét a Volgába és Kámába vezetett, A Kr. sz. utáni első századokban a Kaspi-tengertől és Kaukázustól éjszakra, az Alsó-Volgánál és Jajknál, mint láttuk a számos tagból álló török eredetű kazar nemzet tanyázik vala. Ezekkel ősidőktől fogva kereskedelmi összeköttetésben valának. mind a volgai bolgárok, mind kétségkívül az éjszakkeleti finnugor (jugor) népek is (biarmiaiak.) És így ez utóbbiak és a kazarok már igen korán megismerkedhettek s közeledhettek egymáshoz. Alig hibázunk föltételezvén, hogy a magyarok őseleji is (ugorok) még az őshazában csekerekeskedést űztek már a kazar kereskedőkkel, és ez esetben a kazarokkal való ismeretségük igen nagy régiségre vezethető vissza. Mint látszik a VII. és VIII. századra tehető a kazarok némi térfoglalása és uralmoknak kiterjesztése nyugoton. A török barang ordák (besenyők és úzok) betörése következtében kénytelenek voltak nyugotra vonúlni és az Azovi-tengertől éjszakra eső területen meg is erősíteni magokat. S ezzel egyszersmind belgazdasági és politikai érdekeik is a Kaspi-tenger partjairól (a hol a Volga torkolatánál Itil fővárosuk virágzásnak indult) a Don-partjaira helyeződtek át. Ekkor még a VIII. században és még a IX-ben is uralmuk tetőpontján állottak. Magától értetődik, hogy e korszakban az ő ugor uráli éjszakvidéki kereskedelmi összeköttetéseik nem csak nem gyengültek, hanem ellenkezőleg erős') Beltusev Riimin : Ugyanott.