Századok – 1884

Értekezések - JAKAB ELEK: Erdély országgyűlései története II. József alatt - I. közl. 226

TÖRTÉNETI'], 233 bevenni, arról ünnepélyes okiratot készítni, a meghiteltekkel aláíratni s mint e végre kinevezett biztosoknak nekiek is aláírni s megpecsételni. Ha mindez a különböző kerületekben, rendeknél és helyeken megtörtént, akkor az itt jelen volt s eskübevételre kiküldött főtisztek és más tisztviselők egy meghatározott napra az eskütételi okiratokkal együtt, a fő- és kerületi tiszttel, ezenkívül két-három felhatalmazott követtel együtt be fognának jőni, az egyetemes hódolati esküokiratot aláírnák, s úgy a kir. főkormányszék. mint a három nemzet és valamennyi követ pecsétével megpecsételve s aláírásaikkal hitelesítve állítnák ki s a hódolati eskütétel tényét e szerint végeznék be. Ezek a kormányzó előtt oly lényeges részleteknek látszottak, melyekből semmi el nem maradhat s kénytelen megvallani, hogy ő ez esetben is legalább néhány királyi hivatalosnak jelenlétét kívánná, mivel azok különösen és kiválókig tartoztak a kk. és rr. közé s az egyetemes hódolati esküokirat aláírók közül ki nem zárathatnak. Ez út elágazottabbnak látszik az elsőnél.]) À cancellária febr. 7-én terjesztette a felség elé az erd. kormányzó és kormánytanács véleményét és javaslatát azon megjegyzéssel, hogy a kettő közt azon lényeges különbség van, hogy míg a cancellária csak a főrendek és a községek elöljárói Szebenbe hívását látta szükségesnek a hódolati eskü letételére, a kormányzónak ellenben nézete az, hogy törvényesebb és így szabályszerűbb köz országgyűlést hívni egybe s azon végezni el, ebben is követni kívánván a felség dicső elődei példáját. Miután azonban e szerint is csak a hódolati eskü letétele lehetne az országgyűlés tárgya s az csak 3—4 napig tarthatna, és a kk. és rr. sérelmeik s más jogaik tárgyalását nem kívánhatnák : a cancellaria aggodalmai megszünteknek tekinthetők, annálfogva készséggel hozzájárult a kormányzó javaslatához, csak azt kérve, hogy kir. biztosúl az erd. főhadvezér neveztessék ki, a hódolati esküokirat előre dolgoztassék ki s helybenhagyás végett terjesztessék a felség elé, végre, hogy a cancellária a legfőbb udvari haditanácscsal netaláni szűkség esetére érintkezésbe bocsátkozhassék. A fejedelem rövid s categoricus határozata a cancellária módosított javaslatára ez : Jóvá hagyom a tett javaslatot.2) Ennek értelmében lőn szerkesztve az 1781. febr. 21-kén kelt s a kir. főkormányszékhez intézett kir. leirat, melyben az uralkodó, a kormányzó és a kormány tanács által a kk. és rr. hódolati eskütétele tárgyában tett javaslathoz készséggel liozzájárúlván, meghagyta, hogy annak alapján Erdélyország s a hozzá kapcsolt Erd. udv. canccll. levéltár. 158. sz. 1781. 2) Erd. udv. cancell. levéltár. 182. sz. »