Századok – 1884

Értekezések - JAKAB ELEK: Erdély országgyűlései története II. József alatt - I. közl. 226

234 ERDÉLY ORSZÁGGYŰLÉSE: vészek számára, csak a hódolati eskü letétele végett közországgyűlés hirdettessék, s az eskütétel azon módon és ünnepélyességgel vitessék végbe, a mint dicső édes anyja, Mária Therézia fejedelemnő trónraléptekor 1741. márcz. 2-án történt. De mielőtt ez országgyűlés egybehivatnék, a kir. kormányszék báró Preisz Ferencz erdélyi főhadvezérrel mint azon országgyűlésen leendő kir. biztossal, a ki erről illető katonai hatósága utján egyidejűleg értesítetett, egyetértve a hódolati esküokirat [Instrumentum Homagiales] szövegtervét készítse el, s jóváhagyás végett terjeszsze a felség elé, arról is véleményt adván: a jelen év melyik részét látná a kir. főkormányszék az országgyűlés megtartására alkalmasnak, hogy ehhez képest mind hozzá és a kir. birtoshoz, mind a kk.-hoz és rr-hez a szükséges rendeleteket megtétetbesse. A kir. főkormányszék a fejedelem ezen kegyelmét alattvalói hódolattal fogadta s ápril 14-ki üléséből kelt fölterjesztésében felfejtette, hogy a haza törvényein s legfelsőbb kir. rendeleteken alapúi azon intézmény, hogy ezen Nagyfejedelemség országgyűléseire a kir. főkormányszék mellett s a kir. táblán szolgáló köztisztviselőkön kívül, a megyék és székek főtisztei s a taxális helyek és városok követei, sőt azokon kívül a grófok, bárók és főnemesek közül is többen »királyi, hivatalos« czimen a király nevében kelt külön levelekben meghívatnak, s azon jogot, hogy a midőn országgyűlések tartatnak, azokat kiválaszszák és megerősítés végett a felséghez fölterjeszszék. egy 1755-ik évi mart. 8-ki kir. elhatározás a kir. kormányzónak a lek. és rr. elnökének adja. Minthogy a felség Erdély kk.-nak és rr.-nek a folyó évben országgyűlés tartását engedélyezte, a kir. főkormányszék kötelessége volt jelenteni, hogy azon idő óta, mióta országgyűlések nem tartattak, a kir. hivatalosok száma halál és előléptetés által annyira megapadt, hogy újak kinevezése vált szükségessé. Ennélfogva két jegyzéket terjesztett a felség elé, egyiket azokról, kik az 1761-ki országgyűlésre meg voltak híva, de azóta az érintett okok miatt azok lenni megszűntek ; egy másik jegyzéket azokról, kik élnek és meghívhatok. Minthogy pedig a leendő országgyűlés czélja a hódolati eskü letétele, a mivel minden törvényes kort elért tartozik : a kir. főkormányszék úgy vélte, hogy ezen Nagyfejedelemség dísze és méltósága megkívánja, hogy az ország kk. és rr. minél nagyobb számban hivassanak meg; ez indokoknál fogva a grófok, bárók és főnemesek sorából egy lajstromát készítette el azoknak, a kik dicséretes tulajdonaik vagy birtokaik tekintetéből figyelembevételre méltóknak s a kir. hivatalosok közé meghivandőknak látszottak, mely jegyzéket megerősítés végett szintén sietett a felség ') Kir.fSkorm. levéltár. 1450. sz. 1781.