Századok – 1884

Értekezések - THALY KÁLMÁN: Székesi Bercsényi Imre - I. közl. 193

214 TIIALY KÁLMÁN. lök más része pedig a földesúri kastélyra tört ; melyet Bercsényi szolgáival keményen védelmezvén ellenök, a küzdelem hevében a támadók közül egynehányat lelőtt. *) De csakhamar menekülnie kell vala : mert az ostromló tömeg az omló vér láttára még inkább felbőszülvén, fejszéivel kivágá, befeszíté a záros ajtókat, berohant a kastélyba, irgalmatlanúl zúzott, tört, vágott mindent, a míg csak valami rontani valót talált. A dühöngök vandal munkájoktól csak akkor álltak el, miclön már nem volt többé mit pusztítaniok. Bercsényi ingó vagyona a székely boszúnak áldozatúl esék j családi szentélye, kedves otthona fel volt dúlva.2) Ilyes, vallási villongásból eredő jeleneteket csakis a XVII-ik század merev és mindkét részről egyaránt elfogúlt felekezetességo idézhetett elő. E székesi véres és borzalmas catastropha után Bercsényi Imre valószínűen legközelebbi birtokára Kendeőre menekült családjával, ha ugyan családja akkor Székesen vele volt. A zajos eseménynek, természetesen, hirtelenében nagy hire kelt mindenfelé. Bercsényi ellenségei a védelem közben elejtett székelyek megölését mint gyilkosságot hirdették ;3) megvivék a hírt a feje-Balázs szerint, a ki e helyeket bejárta, Bercsényinek ezen lerombolt kápolnája, — melynek helyét ma csak szétszórt meszes kövek és az alapfalnak némi nyomai jelölik, — a falutól délnyúgotra fekvő magaslaton állott, s ez róla még ma is „Kápolna-domb" nevet visel. („A Székeli/föld." IV. kötet: Marosszék, 104. 1.) ') Rákóczi-Tái• II., u. o. — B. Orbán Balázs is írja : Bercsényi Imre »türelmetlenségével felingerelvén a székesi reformátusokat: ezek kápolnáját feldúlták s kastélyára törtek, S pedig az önvédelemben néhányat a támadókból elejtett." (Az i. h.) 2) »A hagyomány úgy mondja, hogy II. Bercsényi Imrchnek Székesen az udvara mellett lévén a ref. templom, nem szívelhette ezt, és sokat insultálta a reformált községet ; miért a székelyek megrohanták, kápolnáját lerontottál', házát, vagyonát összerombolták. Es Imreh ekkor menekült volna Erdélyből végképen, mivel Bethlen Gábor fejedelemnél is pártfogást nem talált." (Bercsényi nöági utódának néhai Sófalvi Illyés Istvánnak a részemre 1868-ban beküldött Bercsényi-családfán olvasható jegyzete.) 3) Hogy Bercsényi Imre véres tettét általában mint gyilkosságot fogták föl, kivált a reformátusok, s a dolog úgy is ment át a köztudalomba : legjobban bizonyítja Cserey Mihály, a ki »Historiájá«-ban ifj. gr.