Századok – 1884
Értekezések - Dr. HAMPEL JÓZSEF: Történeti szakoktatásunk az egyetemen s azon túl 167
TÁRCZA. 175 Az itt röviden vázolt semiuariumok fölállításánál még a hely és a költség kérdése jő szóba. Föltéve, hogy öt vagy liât történeti seminarium állíttatik föl, az egyetemi épületben hat dolgozó helyiség szükségeltetik, oly terjedelmű, hogy benne 6—20 fiatal ember dolgozhassék, hogy a tanároknak is jusson helyük és hogy az apparatus, néhány száí kötet könyv, mappa, rajz stb. elférjen egy szekrényben. A költségtételek az első évben ezek volnának. Dologi költségek : bútorok, légszeszbevezetés és tudományos apparatus. Személyes költségek : huszonnégy stipendista jutalma és a seminariumokban működő tanárok járandósága. Hozzávetőleg és számítás szerint a helyiségek fölszerelése 1,500 frtba kerülne; az apparatus beszerzésére hatszor ötszáz forint volna fölveendő : 3,000 frt 24 stipendium első évben (félévenként 30 frtot véve föl) 1,440 frt 18 seminariumi tanár .járandósága, az eddigi seminariumi tanárok járandóságát vévén alapúi és föltéve, hogy mind a 18 tanár vállalkozik a seminariumokban közreműködni 7,200 frt Tehát az első évi költségösszeg volna 13,140 forint III. A történeti seminariumok meghonosítása után fölöslegessé válnék a paedegogiai seminariumban a történeti cursus további föntartása, mert mindazt, mit e cursus a tanárságra készülő fiatal embereknek nyújt, a seminariumok is nyújtanák és pedig biztosabb eredmény nyel. IV. A történelmi tanúlmányok betetőzésére lelkes szakemberek egy magyar történeti intézet fölállítását sürgetik. Szilágyi Sándor ily intézet legbuzgóbb szószólója és vele tartanak mindazok, akik a bécsi történeti intézetben ') nyerték végső kiképeztetésiiket, vagy legalább ismerik ennek nagy érdemeit az osztrák történészek tudományos színvonalának emelése körül. Az intézet 1855 óta áll fön — 14 évig Jäger vezetése alatt volt, azóta a híres Sickel az intézet igazgatója. Jobban mint bárki más tehetné, adott ö maga számot az intézet hivatásáról, történetéről és belső szervezéséről. Értekezése alig pár éve (1880-ban) egy közkézen forgó történeti folyóirat első kötetében jelent meg 2 ), tehát oda, mint legilletékesebb forrásra utalom szaktársainkat, kik a híres intézet szervezetét talán nem ismernék eléggé. ]) Az intézet neve »IC. K. Institut für österreichische Geschichtsforschung.« 2) Mittheilungen des Instituts für österreichische Geschichtsforschung. I. Bd. I. Heft. Innsbruck 1880. 1 — 18 11.
