Századok – 1884

Értekezések - Dr. HAMPEL JÓZSEF: Történeti szakoktatásunk az egyetemen s azon túl 167

TÁRCZA. Itt elégségesnek tartom megjegyezni, hogy 1855—1880-ig az intézet tizenkét évfolyamában 91 szakembert képezett, a kik azóta osztrák egyetemeken, középtanodákon, nyilvános levéltáraknál működnek, részben nagyhírű tudósok és írók lettek és majdnem egy ember élet óta átvitték és alkalmazták e magastökélyü szakintézet tudományos traditióit a többi egyetemekre és a középtanodákba. A mi az osztrákoknak a bécsi intézet, az a francziáknak az »école des chartes«, csakhogy ez inkább katonásdi minta szerint rendezett szakiskola, mint tudósok szabad gyülekezete. Az iskola már 1821 óta áll fön s azóta 1871-ig háromszáznál több szakképzett levéltárnokot, könyvtárnokot, muzeumi tisztet és egyéb szakembert nevelt Francziaországnak. Ez iskola tette lehetővé, hogy megvalósult a francia törvény rendelkezése, melynek értelmében csak szigorú vizsgában nyert bizonyítvány alapján, tehát csak szakképzett egyének nyerhetnek ily állásokat. Nagyon indokolt lesz majd hasonló rendszabály nálunk is kivált a megyéknél. Már e gyakorlati szükséglet is reá utal egy magyar történeti szakintézet fölállítására. Meggyőződésünk szerint nem késhetik az, mihelyt a seminariumi intézmény meg lesz honosítva és az első szakfolyam befejezése után huszonnégy szakvégzett egyetemi hallgatóból kiválogathatjuk intézetünk számára a fiatalság legjavát. Ugyanakkor idején lesz megfontolni azt is, nem volna-e czélszerü fiatal szakembereket évenként vagy kétévenként stipendiumokkal Ilómába és Athénébe küldeni. A németek évenként öt fiatal archaeologust küldenek Rómába és Athénébe. Mindkét helyen alapítottak német archaeologiai intézetet kutatók számára, melyben hajlékot, szakvezetést, kitűnő szakkönyvtárt, és alkalmat találnak a tudomány vezérférfiaival folytonos érintkezésben lenni és alkalmuk van e classicus vidékeket alaposan tanúlmányozni, a fontosabb pontokra kirándúlni, a muzeumokban és a künlévŐ nagy emlékekkel szemben közvetlen, maradandó, semmivel se pótolható benyomásokat nyerni, sőt régészeti ásatásokban is vehetnek részt és irodalmi munkásságukra ott kapják legtöbbször az irányt. A francziáknak Kómában és Athénében hasonló intézetük van, az amerikaiak alig egy éve alapítottak egyet Athénében és az osztrákok ép most készülnek a mütörténeti kutatók számára ily intézetet alapítani Rómában. Mi nem tartozunk a nagy nemzetek közé és a tudományért nem hozhatunk oly áldozatokat mint ők, de azért szerényebb eszközökkel mi is járhatunk majd az ő nyomaikban. Előbb azonban meg kell adni fiatalságunknak minden lehető mó-') Kimerítő fölvilágosítást ad: Livret de l'école des chartes publié par la société dé l'école des chartes Paris Picard. 1879. 8°