Századok – 1884

Értekezések - Dr. HAMPEL JÓZSEF: Történeti szakoktatásunk az egyetemen s azon túl 167

TÀLÎCZA. gutta legyen a candidatus. A seminariumokba teliát első evesek nem vétetnek föl. 3. A semiuariurni folyam legalább négy félévre terjedjen, némely szakfolyamban hat félévig is tartson és kívánatos, hogy a rendes seminaristák végig járják mind a négy, illetőleg hat félévet. 4. A rendes seminaristák szorgalmi dijakban részesülnek ; kívánatos, hogy minden szakcsoportra legalább három stipendium legyen, melyeknek magassága egyenként egy félévre az első évben harminez fit lehetne, a második évben fölszállhatna 40-re, a harmadikban 50-re. E fokozást indokolja az a körülmény, hogy a seminarista annál több időt fog szentelni munkájára, mennél elő Mire halad szakmájában ; a stipendium pedig egyrészt jutalom a szorgalomért, szegényebb sorsúnak pedig némi kárpótlás azon időért, melyet életföntartási küzdelmében e szaktanulmányokra fordít. A rendes seminaristák mellett lehetnek mérsékelt számú ingyenesek, ugyanazon jogokkal és kötelességekkel, mint a rendesek. 5. A rendes stipendisták megválogatása a félév elején, a jutalom kiutalványoztatása a félév végén történjék, mindkét intézkedés az illető seminariumi főnök indítványára történjék, a seminariumokban működő történeti tanárok értekezletén. Ugyanott volnának egyúttal bemutatandók a félév folyamában végzett írásbeli dolgozatok. Ez intézkedés czélja az, hogy minden a seminariumokat érdeklő ügyek, mint közérdekű szakügyek, lehetőleg a szaktársak nyilvántartása alatt álljanak és minden fölmerülhető paedagogiai vagy administrativ kérdés közösen fontoltassék meg. Áttérvén ezek után az egyes seminariumok specialis ügyeire, csak nagyjából vázolhatjuk a czélt, melyre fölfogásunk szerint mindegyiknek hazai viszonyaink közt törekednie kell, mindenegyes seminarium vezetőjének egyéni képességétől és buzgalmától fog azután függni, mikép akarja és tudja a czélt megvalósítani. a) Az ókori seminarium tanfolyamát három évre kell szabni, melyekből egy évet az egyptomi és keleti népek története, egyet a görög s egyet a'római történet venne igénybe. Szövegek és emlékek bemutatása, magyarázata, vitás kérdések megbeszélése, szakirodalmi fontosb müvek megbírálása, ebben áll a közös működés. Kijelölendő kérdések megfejtése, írásbeli kidolgozása, élő szóvali előadása, a seminaristák általi megvitatása a tanár vezetése alatt, ez a seminaristák öntevékenysége. A római seminariumban különösen a Pannoniát és Daciát közelebbről érdeklő kútfők érdemelnek majd különös figyelmet. A tanfolyamhoz kell egy szoba ; apparatus gyanánt kellenek a régi történetírók néhány példányban és specialis mappák. h) Az archaeologiai seminarium tanfolyama szintén három évre volna teendő. Az archaeologiai gyakorlatokban fősúlyt kellcnne fektetni arra, hogy a stipendisták az archaeologiai módszert alaposan elsajátítsák, hogy megtanúlják az antik építészet, szobrászat és festészet emlé-