Századok – 1883

I. Értekezések s önálló czikkek - BERKESZI ISTVÁN: A gr. Haller fiuk iskoláztatása a XVIII-ik század első felében. - I.

iskoláztatása. 35 S viszonyokba. Különben is a női nevelés a XVII-ik században nálunk még annyira elhanyagolt, vagy inkább kezdetleges volt, hogy e tekintetben alig lehetett sokat várni az ö közreműködésétől. *) A fiatal özvegy tehát nem gyakorolva befolyást négy fia nevelésére, átengedé annak intézését nagyatyjokra, ki egészen úgy járt el mostan is, mint saját fia : Ferencz gróf nevelésénél. Nem lesz talán érdektelen, ha e helyütt gróf Károlyi Sándornak nevelési eszméivel s erre vonatkozó utasításaival és humánus modorával kissé bővebben foglalkozunk. Gróf Károlyi Sándor és neje gróf Barkóczy Krisztina egy XVII-ik századbeli magyar főúri párnak valának typusai, kik magas születésökkel és allásukkal miudenkor az egyszerűséget, háziasságot, nemzeti szellemet párosították. A grófnő maga a leggondosabb háziasszony és anya, kinek figyelme a legapróbb dolgoktól kezdve mindenre kiterjed; nem a XVIII-ik század elvei szerint nevelt, hanem ') Gróf Károlyi Klára nagyon fiatalon is ment férjhez. 1710-ben — egy évvel házassága előtt — még Oesva-Apátiban vett leczkéket az ottani paptól, Orbán uramtól, többek között a latin nyelvből is, kinek, hogy minő nevelési iránya volt még az ifjú grófnővel szemben is, legjobban kitűnik ennek atyjához intézett egyik leveléből, a hol a tanulás menetéről ekkepen nyilatkozik : »En mostan jól tanúltam volna, ha Orbán uram regulát csinált volna ; hogy egyszer nem tudtam a leczkét, mindjárt letérdepeltetett ; a regula pedig az, hogy a ki szokott órákon itt nem lessz: térdepel; én pedig inkább alszom akkor; a ki silentiumot nem tart, valamennyit szól hiábavalót, annyiszor csókolja a földet .... s a ki leczkéjét ez iránt annak idejében nem végzi el, térden állva végzi el. Épen nem mondhatom, hogy nem volna kedvem, ha úgy volna mint azelőtt.« (Gróf Károlyi ltár.j Természetes, hogy az ily nevelési rendszer egy ifjú fo'úri hölgynek — a ki már az 1708-ki farsaDgi mulatságokon is élénk részt vett — nem igen tetszett. — Különben hogy még a XVIII-ik század közepe táján is mily elfogultan gondolkoztak még müveit egyének is a nőnevelésről, bizonyítja Nemesényi Adolfnak, egy képzett kegyesrendi szerzetesnek Károlyi Sándorhoz írt egyik levele, melyben a többek között a nőnevelésről ezeket írja : »Minek tanúinának az aszszonyok, mivelhogy szent Pál apostol szerint : nem tanéthatnak. Nem tanúinak, mégis eleget tudnak ők, legfőbbképen midőn a férfiak ellen truczczolni kell ; mi következne tehát, ha még tanúinának ? Fogadom, hogy egy esztendő alatt hamarább felfordítanák a világot, hogysem a franczia vagy török nemzet. Sed haec ex melancholia sub rosa, — ne talántán a méltóságos asszony nehezteljen reám.« (Károlyi levéltár.) Szerencsére a gróf Károlyi Sándor nézete a nőnevelésről a p. Adolphusétól egészen elütő volt.