Századok – 1883

III. Állandó rovatok - Irodalmi és vegyes közlések - I.

tákcza. 91 egyik a városé'. Ennek regestáit Torma nagybecsű közléséből (a »Történeti Lapok«-ban) ismerjük. Másik az egyházé. Ezt úgy tudjuk, hogy még a nagytudományú Torma József előtt is ismeretlen volt. S e két levéltárból ő Dee's egyházi és belső életének igen érdekes képét állítá össze. Ilogy a feliratokban itt-ott nyomda-hiba van, hogy a Deus-féle mondára vonatkozó egyeztetési törekvése gyarló, az számba sem jöhet kevéssé gyakorlott irálya daczára sem, a munka érdemei mellett. Culturtörténeti tekintetben annyi fontos és érdekes részlet, új adat s tisztázás van benne, hogy mindazt szívesen elnézzük. Még csak azt kívánjuk megemlítni, hogy a protestantismus behozatala előtti időszakot is tárgyalta. — A »SZENT-ISTVÁN-TÁRSULAT« kiadványaiban nagy gondot fordít a történeti müvekre. Most is egy érdekes s különösen a kath. közönséget érdeklő munkát adott ki svédországi Krisztináról Szentimrei Márton tollából, — ki az újabb történeti nyomozásokat is felhasználta, — vonzón és élvezhetően előadva. Krisztina regényes alakja megérdemelte, hogy a magyar közönségnek is bemuttattassék. — »Az EMBERI MIVELÖDÉS TÖRTÉSETÉNEK« második teljesen átdolgozott kiadása P. Szatmáry Károlytól Tettey Nándor társulati könyvárús kiadásában immár teljesen megjelent. Az egész munka három díszkiadású kötetből áll tartalomjegyzékkel s kimerítő név- és tárgymutatóval ellátva, mi a munka használhatóságát nagyon megkönnyíti. A munka ötszáz fametszetü ábrával és ékítménynyel van díszítve, melyek közt elegendő magyarországi tárgyú is van. Atalán e szép és díszes képek, köztük sok egykorú képnek vagy nyomtatványnak hasonmása, emeli a könyv becsét. »Az UTOLSÓ ClLLEY GRÓFOK ÉS VISZONYUK MAGYARORSZÁGBAN« történeti tanulmány Schrviclcer Brúnótól, tudori értekezés. Nemcsak a hazai, hanem a külföldi források felhasználásával készült munka , mely a Cilley-családra vonatkozó adatokat összehozta, s kellően fel is dolgozta. E részben is igyekezett szerző bizonyos önállóságra tenni szert, habár néhol combinatióival talán igen messze megy — pl. midőn (56. 1.) bár csak mint gyanítást mondja ki, hogy Cilley Ulrik egy déli szláv birodalom megalkotásán dolgozott, s midőn azt hiszi, hogy ugyanezen Ulrik az absolut királyi hatalomért, a hatalom központosításáért küzdött — s épen ezért ő »valójában korán élt.« (56 1.) Ő Cilleyt, szemben azon sötét s kétségkívül túlzottan sötét rajzzal, milyennek az újabbkori történetírók festik, helyesebb, emberibb, igazibb alakban akarta előállítni, s lia ez neki teljesen nem is sikerült — hisz való-