Századok – 1883

III. Állandó rovatok - Irodalmi és vegyes közlések - I.

92 ТАКС ZA. jában egy fiatal ember erejét meghaladó törekvés — de már az, hogy több tekintetben mégis sikerült, méltánylásunkat megérdemli. Épen azért, mert szorgalmat és tehetséget látunk benne, szívünkből tanácsoljuk neki : tanuljon meg magyarul. Nincs az egész könyvben egy mondat sem, melv kifogástalan magyarsággal volna írva. Az ilyen kitételek, hogy »Eizinger kijátszta szerepét«, »ha a Cilley-család történetét szemmel tartjuk« stb. mutatják, hogy szerző nincs tisztában a szavak helyes értelmével, s nem nyelvérzéke után, hanem szótár segélyével írta munkáját — melynek olvasását az idegenszerűség megnehezíti. Akárhány erős botlást hozhatnánk fel tetszés szerint akármelyik lapról — de elhagyjuk azt, azon reményben, hogyha szerző magyar tanárnak készül, megtanul jól magyarul. — TORMA ZSÓFIÁTÓL »Hunyad vármegye történelméhez« czím alatt igen érdekes monographia jelent meg, mely külön lenyomat a Hunyad vármegyei rég. és tört. társulat Evkönyvei I. kötetéből. A derék szerzőnő e nagybecsű munkáját, mely mintegy beszámolás az ő ásatásainak eredményeiről, már tüzetesen ismertettük az Evkönyvek czikkei közt : egyike ez azon dolgoknak, melyek hazánk határain túl is méltó feltiiuést keltettek. — A SZOKÁS, HOGY KÜLONLENYOMATOKAT rendeltetnek A folyóiratokban, lapokban megjelent czikkekből, mind jobban kezd elterjedni. S tekintve, hogy a folyóiratok, lapok nagyszáma mellett, könnyebben hozzáférhetők, csakugyan üdvös szokásnak tarthatjuk. így adta ki Czobor Béla a »Pécsi székesegyház restauratió«-ját, mely igy önállóan egész becses monographiává nőtte ki magát. — Ivánfi Ede »Vázlatok Mosonymegye múltjából« czimü czikkét önállóan is kiadta, s ahoz, mit már róla elmondottunk, csak annyit teszünk, hogy nem tenne felesleges munkát, ha a jövő évi programmban Mosonymegye múltjának egy másik részét dolgozná fel. — Márki Sándor »A nagyfalusi Arany-család« czímü czikkét, mely pár év előtt a »Századok«-ban jelent meg újra kiadta új adatokkal bővítve : az érdekes és szépen írt értekezés egész jövedelme az Arany-szobor alapjához csatoltatik. Ara 10 kr. — Miletz János tagtársunk »Bem délmagyarországi hadjárata« czím alatt egy 42 lapra terjedő mutatványt — valójában pedig önmagában is kerek egész monographiát — adott ki »Temesvár és vidéke 1848-— 49-ben« czímü nagyobb müvéből, melyhez az adatokat régóta nagy szorgalommal gyűjti, s mely ha elkészül és megjelenik, a forradalomtörténetek igen becses forrása fog lenni.