Századok – 1883

I. Értekezések s önálló czikkek - SZÁDECZKY LAJOS: Báthory Zsigmondné - I.

KÂÏIIORI ZSKiMONDNÉ. 55 A lakadalmat Szent-György napja (ápr. 24.) helyett júuius 12-ére tűzték ki. Addig a fejedelmi menyasszony felkészítésén kívül egyik fontos elvégezni való volt, hogy a prágai udvarral egyetértően megállapítsák a főherczegnő Erdélybe kisérésének módozatait. Az özvegy főherczegnő ragaszkodott ahoz, hogy személyesen elkísérje Erdélybe leányát ; de abba, hogy a menyaszszony fivére Ferdinánd főiig és nővére Katalin főlignő is velők menjen, az udvar nem akart beleegyezni. A külső akadályoknál sokabb súlyosabb és aggasztóbb jött közbe, a mi tenger nyugtalanságot okozott az »örömanyá«-nak s nem kevesebbet magának a szép menyasszonynak. Mária Krisztiernát a tavasz folytán makacs váltóláz lepte meg, úgy, hogy az elindúlásra kitűzött nap előtt is (június 11-én) hét óra hosszat gyötörte a hideglelés.1

) A szép menyasszony orczája rózsáit a betegség elhervasztotta, üde pirosságát bágyadt halványszín váltotta fel, a vidám életkedvet békóba verte a betegséggel járó elgyöngülés, s mindehhez még a lelki kín, mennyi fájdalmat szerzett az úgy sem túlboldog menyasszonynak. Édes anyja vele együtt szenvedett, szerette volna siettetni az útazást, nehogy Báthori Zs. félremagyarázza a késedelmezést, másrészről félt még attól is, hogy leánya útközben meg talál halni s lakodalom helyett temetésre viszi. Az orvosok beleegyeztek, hogy jún. 15-én útra keljenek. De már Bécsújhelyen hosszabb pihenőt kellett tartamok s a mint Pozsonyba értek, ott a láz újra meglepte Mária Krisztiernát s azután is mindennapos vendéggé vált a testben lélekben szenvedő menyasszonynál. Pozsonytól lassú menetben a szép Vág völgyén felfelé irányozták útjokat, nem mintha gyönyörködni akartak volna a magyar Rajna regényes tájaiban, de mert a töröktől biztos út arra vezetett, még így is sokszor csak néhány óra járásnyira haladtak el az ellenség táborhelyeitől. Június 26-án Privigyén háltak meg. Elpusztúlt, nyomorúlt, szegényes vidék — írja onnan Mária főherczegnő titkárja — a merre útjok vezet. Szucsán olyan város, a hol a bástyákat a kutyák átugorják, némely falvakban a legjobb házért nem adna tíz forintot. Az egész Szlovákországról nem sok jót tud írni: »ist gar ein gottlos, khezerisch und viehisch Volkli«2). Mária (ugyanrészletesen leírja a követek Gráczba érkezését, fogadtatását s az eljegyzést, közölve Szilágyi S. : Carillo Alfonz dipl. működése 140—146 1. Mária föhgnő Rudolfnak 1595. jún. 11-én 1. Hurter: Gescli. Ford. II. 3. k. 327 1. 2) Hurter: Gesch. Ferd. II. 3. k. 328 1.