Századok – 1883

I. Értekezések s önálló czikkek - KANDRA KABOS: A somboly-pankotai főesperesség

A SOMBOLY-PANKOTAI FŐESPERESTSÉG. Azt hiszem, kedves dolgot mívelik t. Társulat ! midőn ezen idénytelen tanúlmányban szakértő figyelmöket egy tévútra terelt és vonatkozásában fontos helytörténeti kérdésre, hívom föl. Ezen jóhiszemben minden csűrés-csavarás nélkül, a szerénységnek job­bára kevéssé szerény hirdetését is mellőzve, mindjárt elöljárójá­ban tárgyammal állok elő. És ez, a nagy hódítást tett Zemplén-zombori föesperestség, melynek azon nagy és eddig hallatlan vádat lobbantom a törté­nelem ítélő széke előtt szemére, hogy kegyeletünkre nem méltó ; mert soha sem volt, az, aminek oly fennen híreszteli magát, vagyis hogy a zombori föespercstség nem létezett volna, soha de soha. De ez még nem minden, mert a Zombortól elpörölt főespe­restségnek még megyét is kell, hogy keressünk, vagy ha az nem lenne többé életben, legalább vidékére és tájékra nézve szükség, hogy magunknak tudomást szerezzünk. Első tennivalónk tehát az, hogy azon állításban, miszerint a zombori főesperestség irodalmi tévelygés, és a red épített régi századokbeli Szerencs-vármegye legalább is kérdéses, — az eddigi történetírói megállapodásnak és uralkodó nézetnek sok gonddal emelt alkotmányáról bebizonyítsuk, hogy nincsen semmi történeti alapja. Ezután kerületet, megyét kell főesperestségünk számára szereznünk, ha olyan messze távozunk is a zemplénmegyei Zombor­tól, amilyen nagy a távolság, hogy földrajzi hasonlattal éljünk »Henczidától Bonczidáig« és föl kell keresnünk a helyet, mely a főesperestségnek nevet adott, ha csak egy tégla vagy kődarab lenne is belőle. Csak némi sajnálkozással lehet említenünk végtére is, hogy ha mindezek által a történeti igazságok tekintetében lehet is valami nyereségünk, a költőies illusiók kárpótlás nélkül oszolnak szét. A képzelt és regényes színezetű Zombor vezér kelyére nem lépnek új mytkosi alakok ; de annál több történeti, való alakkal gazdagúlhat multunknak Pantheonja!

Next

/
Oldalképek
Tartalom