Századok – 1883

I. Értekezések s önálló czikkek - CSÁNKI DEZSő: Első Mátyás udvara. - I.

I. MÁTYÁS ÜDVARA. 517 bizta. Ha tehát egy-egy királynak volt tehetsége, hogy nagy öszszegeket szavaztasson meg a rendekkel s he is tudta szedetni a kivetett adókat: csupán rajta állt, liogy fényes udvart tartson. Mátyás ilyen király volt. Kitűnően érté a módját, hogyan kell fenékig kiaknázni a jövedelem-forrásokat s hogyan lehet újakat is teremteni, ha a szükség úgy kivánja. Nem tudjuk ugyan, mennyit költött évenkint udvarára, minthogy az ő idejéből királyi számadások nem maradtak fenn, x) azt azonban látjuk a szétszórt adatokból, hogy gazdag jövedelmei voltak. E gazdag jövedelmek alkoták a Mátyás fényes udvartartásának alapjait. Ezekről kell tehát először, habár vázlatosan is képet nyújtanunk. Mivel az államnak és a királynak jövedelmeit ebben az időben nem külömböztették meg, mi sem választhatjuk el egymástól. De épen ezért nem is szükséges. Vizsgálódásunk eredménye néhány átlagos szám leend ; oly számot, mely Mátyás uralkodásának minden évére ráillenék, hiába keresünk a kútfőkben. Mátyás 32 évig uralkodott. S e hosszú időszak kezdete, végétől nagyon elüt. Egy szerény és — mondhatjuk — szegény ') Szinte csodálkoznunk kell, hogy míg' II. Ulászló és II. Lajos korából oly királyi számadások maradtak fenn, melyek nyomán egy-egy év hevételeit és kiadásait pontosan meghatározhatjuk, •— Mátyás uralkodása idejéből semmi ilynemű jegyzékünk sincs. Pedig Mátyás alatt állam és udvar háztartása rendezettebb vala, mint említett utódai idejében ; arra pedig biztos nyomunk van, hogy kincstartói mind a bevételekről mind a kiadásokról számadást vezettek. Jankovich, a nemz. muzeum könyvtárában őrzött egyik kéziratában meglepő határozottsággal hivatkozik e számadásokra. Mennyi jóhiszeműséggel ? — nem tudjuk. Az egykorú adatok közül az Orsz. Lltárban fenmaradtakat említhetjük. (Dl. 19499., 19452., 19674.) Utóbbinak tanúsága szerint, a vidékről is lajstromokkal küldték be a pénzt Budára, Bécsbe, s az adószedők pontos kimutatást szerkesztettek a kincstartó által a király nevében utalt összegekről. Euss Menyhért svájezi követ jelentésében pedig ezt olvassuk : »Item .... alle unser rechnung .... mit dem schatzmeister.... ward... mit uns gerechnet, und schreib man das in des schatzmeisters buch und ward dem nach die rechnung uss dem buch geschrieben.« Alább pedig : »Dies ist min schuld und rechnung, die in des schatzmeisters buch und in der Eitgenossen Instruction geschrieben wart« Segesser. Die Beziehungen der Schweitzer zu Mathias Corvinus, König von Ungarn in den Jahren 1476—1490. Luzern. 1860. 102. és 103 lap.