Századok – 1883

I. Értekezések s önálló czikkek - SZÁDECZKY LAJOS: Báthory Zsigmondné - III.

BÁTHORI ZSIGMONDNÉ. 257 törekvése arra irányúit, hogy a Báthori Zsigmonddal szemben fogadott hűbéres pontokat enyhítse — sa biztosok nagyrészt fel is adták ama pontokat, melyek Havasalföldét föltétlenül Erdély fönhatósága alá rendelék s vajdát minden fölség jogától megfoszták. Az új szerződés Magyarország hübérévé tette Havasalföldét, Eudolf évenként 5000 zsoldos tartására, szükség esetén még 5000-nek zsolddal ellátására kötelezte magát a vajdával szemben, hogy ez azzal és a saját hadaival a török ellen, vagy bárki ellen, a merre a császár parancsolja, harczoljon. A hódolati esküt jún. 9-én tették leMihály vajda és bojárjai. Az eskü mintában » Magyarország havasalföldi részei vajdájának és ő cs. és kir. felsége tanácsosának« nevezi magát.x) Mihály vajda jún. 11-én nagy ebédet adott a kiegyezés áldomásáúl, részt vettek abban a tatár kán követei is, kikkel az erdélyiek szintén tárgyalásokat folytattak. Bort a lakomához a biztosok rendeltek. A pompás erdélyi borok föloldották a tatárok nyelvét, ugyancsak kötötték az atyafiságot a magyarokkal: miért harczolnának a tatárok a magyarok ellen, mikor rokonok s mindketten a scythák nemzetségéből származnak ! — mondogaták. 2) Mária Krisztierna és a cs. biztosok e második nevezetes diplomátiai alkudozása arra irányúit, hogy a tatár kánt a töröktől el — szövetségükbe vonják s béke közvetítőül használják fel a fényes portánál. Már Zsigmond megindította az alkudozást Ghazi Girai kánnal ; az ő küldötte Bernárdffy János épen útban volt Krímből hazafelé. A biztosok most Tergovistében folytatták a tárgyalásokat az oda jött tatár követtel Hasszán Cselebivel s maguk részéről Pozsonyi Jánost, Mihály vajdától Bácz Györgyöt jelölték ki, a kik az agával Krimbe menjenek. El is indították a követeket ajándékkal, a kellő útasítással3) s áradozó levelekkel »istentől adatott igaz fejedelmi nemzetségből Tatárországnak fejedelme és császárja« számára. Tudatják, hogy »az felséges és hatalmas római császár, a ki az egész világon való kereszténységnek fejedelme, az elébbi erdélyi fejedelmet, Báthori Zsigmondot országából kihívatta, s az Fejér tenger mellett Olaszország felé (!) más jobb és nagyobb országot adott neki, ű helyette pedig az öcscsét Maximilián herczeget, a ki atyjával és anyjával egy vele, bocsátotta Erdélybe az királyságra, ki az hispániai királynak is húga gyermeke.« Értvén pedig a kánnak leveléből, melyet követeitől küldött s Báthori Zsigmondnak szánt, »a kereszténységhez x) Károlyi Árpád közli a vajda s bojárjai esküjét s a meghódolás egyéb okmányait a Tört. Tár 1879. évf. 48 stb. 1. 2) Szilágyi : O.-gy. Emi. IV. k. 44.1. 3) Közölte Károlyi Árpád: Tört. Tár 1879. évf. 55. 1.