Századok – 1883

I. Értekezések s önálló czikkek - SZÁDECZKY LAJOS: Báthory Zsigmondné - III.

258 BÀTHORI ZSIGMONDIÉ. való jó kedvét, jó akaratját, hogy az hékeség dolgában jó szerző lenne és kész volna törekedni a hatalmas császárnál« (t. i. a szultánnál) : biztosítják, hogy »Maximilián király a római császárral egyetemben azon szövetséget, atyafiúságot és barátságot akarja mindenképen követni és viselni a kánnal, melyet Zsigmond követett volt, úgy hogy a mikor szükség lészen és őt (a kánt) megtalálják, minden segétséggel legyen nekiek szükségekben és ismét ha ő a római császárt és az erdélyi kivált szükségéhen megtalálja, ük is mind pénzzel és minden népével megsegítik őt és ezután immár a vele való szövetséghez, atyafiúsághoz és kötelességhez tartják magokat.« Legközelebbi czéljuk az volt, hogy a tatárokat a törökhöz csatlakozástól s a támadástól visszatartsák. Ki is fejezik levelükben, hogy a szövetségnek azzal tehetne legközelebb eleget a kán, »ha országából ki nem mozdúlna.« Kérik, hogy a végleges szövetség megkötése végett »küldje ki fő emberét az erdélyi királyhoz és Mihály vajdához, a ki által üzenje meg, mi légyen kívánsága, abból meg nem fogyatkozik.« Ok is »mind az római császár s mind az erdélyi király képébe esküsznek az mindenható istenre, ki az mennyet és földet teremtette : a szövetséget, atyafiúságot és egyességet készek lesznek megtartani.«1) A biztosok ajándékot is küldtek a tatár kánnak, tudták, hogy azzal lehet leginkább hozzá férkőzni ! pedig pénzük nem volt, Brassóba kellett rá kölcsön venni tíz ezer aranyat. A szövetség megkötésére azonban nem maradt elég idejük : hamarabb lejárt erdélyi kormányzásuk ideje, mintsem befejezhették volna a különben nagyon is kétes értékű tatár szövetséget. E nagyobb szabású külügyi tárgyalások mellett nem kevéssé vették igénybe belügyi kérdések is a fejedelemnő és a biztosok gondoskodását. Mária Krisztierna mihelyt megérkezett Fejérvárra, nevében a biztosok mindjárt hadfölkelést rendeltek Szász-Sebesre s országgyűlést hirdettek május 21-ére Fejévárra, Gondot adott az ország közigazgatási, törvénykezési, és pénzügyi viszonyainak rendezése, főkép a katonaság zsoldhátralékainak törlesztése. Bár mindez az országgyűlés elé tartozott volna, a biztosok rendszerint önhatalmúlag intézkedtek, a mit bizony nem a legjobb szemmel néztek az erdélyiek. Dolgot adtak Mária Krisztiernának a nagy-váradiak. A várőrség ott rég óta fizetetlen volt, több mint 23,000 forint zsold hátralékkal tartoztak nekik. A katonák zúgtak s ki kellett őket elégíteni, nehogy ez a legfontosabb végvára Erdélynek a szükséges 1) A biztosok két magyar levele a tatár kánhoz, datum nélkül ; (az egyik jun. 10-én kelhetett Tergovistében, a másik is az idő tájt) egykorú másolatban megvannak a bécsi államlevéltárban (kiadatlanok).