Századok – 1883

I. Értekezések s önálló czikkek - MAYLÁTH BÉLA: A felső-vármegyék rendeinek gyűlése Kassán 1683-ban. - II.

GYŰJJÍSK KASSÁN. 255 rendek jegyzője tiszteletdíjjal minden megyétől két tallért kap­jon, a szabad városoknak pedig discretiójára kagyatik a jegyző dijjazása. Megvirradt a gyűlés utólsó napja, január 28-ika, melyen a rendek .16-ik ülésöket tartották, s melyen kisebb jelentőségű tár­gyalásokon kivűl a portára küldendő követ Szirmay István utasí­tása volt napirenden, mire aztán a rendek Tökölyi Imrénél búcsú­tisztelgésen voltak, s a tartott üdvözlő beszédi'e a fejedelem vála­sza következett. Szirmay Istvánnak útasításában meghagyják a rendek, hogy a magyarországi karok és rendek, s az egész nemzet nevében az athnameért köszönetet mondjon ; az ajándékok szétosztásánál mindenütt jelen legyen; alázatosan kérje a török császárt, hogy a nemesség a hódoltságban mindenütt, s bárhol legyen is, szaba­don élvezhesse javait s mehessen egyik helyről a másikra ; szabad legyen fegyvert viselnie, ne kényszeríttessék adót fizetni, kézi­munkát végezni, a tizedekre felügyelni, tőlük ajándékokat, fegy­vereket s más hasonlókat ki ne csikarhassanak, őket veréssel, elzárással, kárral ne illessék ; kérje a szultánt, hogy a nemesség és papság a parasztok adója miatt el ne zárassanak, börtönbe ne vitessenek, a mi az érsekek, prépostok, apátokról, a káptalanok­ról, conventek, plébániák, iskolák és monostorokról is értetődik. Továbbá azon legyen, hogy a nemesség törvényhatósága a job­bágyság felett megmaradjon ott is, hol ezek török uralom alatt vaunak. Háború esetén a hódoltsági faluk, városok fel ne éget­tessenek, a nyomorúlt nép nehéz fogságra el ne vitessék ; hogy a törökök semmiféle határigazításokba, jogügyi dolgokba, közigaz­gatási és egyházi ügyekbe ne avatkozhassanak, az alispánok, szolgabírák törvényes eljárását ne háborgassák, stb. Az összegyűlt rendek búcsútisztelgésre menvén, minthogy az elnök beteg volt, Illyefalvy Istvánt választák szószólóúl, kinek búcsúzó szavaira kis vártatva Tökölyi Imre ékes beszéddel vála­szolván, a rendek eloszlottak. Jelen értekezésem, a kézi rati naplónak kivonatos ismerte­tését nyújtván csak, korántsem öleli fel mindazt, mi ezen or­szággyűlés történetének egyes fontos, vagy kevésbé fontos mozza­nataira vonatkozik; de már ez is elég tájékozó erővel bírhat meg­ítélni, ha váljon a munka elveszett fáradság-e, vagy, hogy hazai történetünk érdekében bír-e a bemutatott kézírat elég fontossággal arra, hogy az 1683-ik évi kassai részgyűlés teljes megismerése indokából az napvilágot lásson. MAJLÁTH BÉLA.

Next

/
Oldalképek
Tartalom