Századok – 1883
I. Értekezések s önálló czikkek - MAYLÁTH BÉLA: A felső-vármegyék rendeinek gyűlése Kassán 1683-ban. - II.
250 A FELSŐ VÁRMEGYÉK REND EINE К ezután olyan küldöttséget meneszszenek hozzá, melyen az »egész státusok megegyeznek, hogy a követek a sessióban lenyomatnak, s nem engednek szólni.« így történt ez Szabolcs vármegye követével is. Mire a rendek Kemecsey Ferencz Szabolcs megye követe ellen kikeltek, ez pedig végre is türelmét vesztvén, arra fakadt ki, hogy: »inkább urunk ő nagysága ossza el a hadakat portaszámra, mintsem mi magunk.« Kemecsey Ferencz enuntiatiójára a rendek féket vesztvén, a teremből el akarták távoztatni, de végre is az első fellobbanás után többeknek vére lehűlvén, közbevetették magukat a rendeknél, és Kemecsey nyilvánosan megkövetvén a rendeket, a teremben maradhatott. Lassan ismét higgadtabbá váltak a felizgatott kedélyek, s újabban hozzá fogtak a hadak limitálásához, s a Pest, Pilis és Solt, Heves vármegyéből leszállítandó 500 lovast, Zemplén és Sárosvármegye egymás között felosztották, Gömör megyére meg 50 gyalogot róttak. Küldöttség megy még a fejedelemhez, hogy Kassa városának, vívása után a városra rótt hatvanezer forintból felmaradt 4000 frtot elengedje, és az elnök Sebestyén András ügyét a göncziek ellen pártfogolja. íme már a kilenczedik ülés küszöbén állottak a rendek, s már is hanyatlani kezdett a buzgalom, lankadt a serénység, csorbát ütött a közérdek elintézésén az egyenetlenség. Még nem végeztek úgyszólván semmit, nem határoztak semmiben. A fejedelmi propositiókra adandó válasz nem haladott, a hadak leszállásolása a folytonos változtatások miatt hátramaradt, a sérelmek összeírása alig mozdúlt, a vallási ügyek lebonyolítása nem mehetett előre, a portai követ megválasztása ez első stádiumban állott, az ingyenes munkák ügyét elő sem vették. Az imitt-amott meghasonlott kedélyek, a személyes sérelem terén tehetetlenül hullámoztak, az athname felolvasásának megtagadása, Tökölyinek többször nyilvánúló neheztelése, épen nem vala alkalmatos arra, hogy az ügybuzgalmat fokozza. Ilyen uralkodó hangúlat nyomása alatt, késedelmezve jelentek meg a rendek a gyűlésen, a miért is január 20-án, a kilenczedik ülésben, az elnök statutumot íratott, hogy jövőre, lia valaki a kitűzött órára meg nem jelen, nélküle is határozni fognak, s az így hozott határozatok ellen fel nem szólalhat. Az elnök intézkedése megtámadtatván, s minthogy a statutumok készítésénél mindenkinek jelen kell lenni, határoztatott, hogy az valamennyi jelenlétében felolvastassék, s csak azután bírjon érvényességgel. A megelőző ülésekben felizgatott kedélyek háborgása még folyvást tartott, s az újabban kitört azalatt, míg a jegyző a fejedelem propositióira adandó válaszírat fogalmazásával foglalkozott. Az elnök ugyanis azon kérdést intézé a rendekhez, hogy az
