Századok – 1883

I. Értekezések s önálló czikkek - BÁRÓ RADVÁNSZKY BÉLA: Lakodalmak a XVI. és XVII. században

230 LAKAI) ALMAK vezette a lakadalmas menetet, kisérte hintóba a vőlegényt, először lépett be a leányos házhoz, ő reá volt bízva a leány kikérés és az öröm-szülékhez intézendő beszéd. A táncz kezdésére az által adott jelt, hogy az elsőt a nászoló-asszonnyal járta el, a többi tánczot a főgazda osztotta ki. Végre pedig elbúcsúztatta a menyasszonyt í-züleitől1

), ezt szépen ékesen kellett elmondani, ezért félrészegségig is alig ivott Bethlen Miklós a Bethlen Sámuel lakadalmán, hogy a búcsúztatásra eszén legyen.2

) A vőfély fiatalabb legény-ember volt, ha szakálát ennek a kedvéért megeresztette, tisztességnek vették.3

) A nászmenetben a vőlegény kocsijában volt a helye. Lóháton vitte a menyasszony elé a vőlegény ajándékát és ő adta az első napi mulatság után a vőlegény kezére a menyasszonyt, valamint, hogy a koszorút is ő vágta le karddal a menyasszony fejéről.4

) Ha lehetett, a nászoló asszony és nászoló leányok is a rokonokból teltek ki. — Ezek is díszruhában jelentek meg. Ha elég díszes ruhájuk nem volt készen, inkább nem mentek el. Bakics Anna, leányát, Révay Borbálát azért nem eresztette el egy lakadalomra (1568) nászoló leánynak, mert nem volt arra való ruhája, pedig — úgy "mond levelében — »most téli időben suba is kellene mind ünneplő, mind viselő«.5

) Főyazdának mindenkor valamely nagyúr jóbarátot választottak. Ismertető jelül az egész ünnepély alatt hosszú aranyos pálczát tartott kezében.6

) Thurzó Borbála lakadalmán Czobor Mihály, Thurzó Sztaniszló, Poghrányi Benedek, Ostrosich András, Jakusich András és Horvát Gáspár voltak az asztalnál ülő főgazdák.7

) Eőgazdája külön volt a vőlegényes nászmenetnek és a lakadalmas háznak is.8

) A kiadó főgazda felelt szép szóval az öröm*) Apor Metam. 339., 378., 381., 386., és 387. 1. 2) Bethlen M. i. m. 1. k. 541. 1. 3) Gr. Mikó : Erd. Tört. Ad. 4. k. 84. 1. 4) Apor Metam. 378., 389., 380., 381., és 388. 1. B) Deák F. Hölgyek levelei 34. 1. G) Apor 380. 1. 7) III. 9. 1. 8) 1694-ben Kendeffy Gáspár lakadalmán Bethlen Miklós, mint első atyafi, volt a kiadó gazda (Önéletírás 2. k. 139. 1.)