Századok – 1883

I. Értekezések s önálló czikkek - NÉVTELEN CZIKKEK: A millenarium kérdése az Akadémiában

210 A MILLEN АК1ТШ zatásomnak csak a határidő után 10 nappal, és csak a kérdés legsarkalatosahb pontjaira nézve tehetek eleget. Arra, hogy a »Magyar vezérek korá«-ban nyilvánított s külön értekezésekben is megvitatott véleményemtől elállják, — mely szerint nemzetünknek Etelközből mai hazánkba való nyomulása a legbiztosabban 889-re teendő, — mindazon nézetek és érvek által, melyek e vélemény ellen valamint régibb íróinknál, úgy legújabb irodalmunkban fölmerültek, nem érezhetem magamat indíttatva. A Pannonica Legenda e pontra nézve nagyon is kétes hitelű elbeszélésének, mely szerint a 885-ben elhalt Methodius »a magyarok királyának« meghívására, azzal a Duna partján barátságos találkozást tartott, nem tulajdoníthatok olyan bizonyító erőt, hogy az ezen adatból vont következtetést, — mely szerint Árpád és magyarjai már 884-ben a Duna mellékén állandóan megtelepedtek, és így a honfoglalás éve 884-re volna helyezendő, — tarthatónak elismerjem, miután kétségtelen hitelű byzati forrásokból bizonyos, hogy őseink 884 után évek múlva is Etelközben tanyáztak, s onnan vonúltak ki, mint a byzanti birodalom szövetségesei, a 886-ban trónra lépett Bölcs Leó császár korában — szerintem 888-ban, mások szerint még későbben — a bolgárok ellen az Al-Dunán át intézett hadjáratokra, A nemzetünk ezen kori viszonyaira nézve legjobban értesült byzanti írók adataiból kétségbevonhatatlannak tartom, hogy a bolgár-magyar háború és Simon bolgár fejedelemnek erre következett boszúló hadjárata, melyet a besenyőkkel szövetkezve, intézett a magyarok ellen, a legszorosabb összeköttetésben áll a magyar honfoglalással, annyira, hogy nemzetünknek mai hazánkba való betelepedése épen a bolgárok és besenyők sikerűit támadása s túlnyomó ereje miatt történt. A bolgár-magyar háború idejét, a byzanti írók előadása s különösen Symeon magister időszámítási adata után, már 185 l-ben 888-ra hittem határozandónak. Elismerem, hogy ezen időszámítás nem állhatna, ha kétségtelenül be volna bizonyítva az az ellenvetés, melyet újabb korban többen fölhoztak, hogy Simon, ki a magyarok Etelközből való kiszorításában a besenyőkkel együtt működött, 888-ban még nem volt bolgár fejedelem s uralkodását csak 892 után kezdette ; úgyde oly döntő bizonyságot, melyből e tétel hitelesen meg volna állapítható, fölhozni nem lehet. Ezen állítás ugyanis egyedül az Annales Euldenses azon adatára van építve, hogy Arnulf német király 892-ben, miután a magyarokkal együtt Szvatoplug országát négy hétig dúlta, szeptember havában követeket küldött a bolgárokhoz s azok királyához Laodamurhoz, és követelte, hogy a morváknak ne legyen szabad a bolgár földről