Századok – 1883

I. Értekezések s önálló czikkek - NÉVTELEN CZIKKEK: A millenarium kérdése az Akadémiában

AZ AKADÉMIÁBAN. 193 tatta ki, majdnem folytonosan háborút viselt ellene, s 892-ben a magyarokkal intézett támadást a nagy-morva birodalom ellen. Ezen esemény időpontját az egykorú fuldai évkönyvek tartották fenn. Azonban csak mellékesen és röviden érintik a magyarok közreműködését. Minél fogva elbeszélésökből sem azt nem tudjuk meg, vájjon a magyarok Etelközből, vagy pedig mai hazánk területéből vezették hadaikat Szvatopluk ellen ; sem azt, hogy a hadjáratban kivívott előnyöket felhasználták-e új területek foglalására. Azon történetírók, a kik a magyarok bevándorlását mai hazánkba 889-re teszik, úgy adják elő a történteket, hogy Árpád, ekkor már a Zagyva völgyének birtokában levén, hadait Gömör-és Nógrádmegyék mai területén át, indította a Garan, Nyitra és Yág mellékére; és a morva fejedelmen kivívott győzelmeket kizsákmányolva, egész Felső-Magyarországot meghódoltatta. *) Ellenben azon történetírók, a kik a magyarok megtelepedését mai hazánkban 895-re vagy 897-re teszik, a Szvatopluk elleni hadjáratokat úgy tekintik, mint Etelközből intézett hadi kalandokat, a melyek végeztével a magyarok ismét visszatértek Etelközbe. Az utóbbiak a bolgár háborúnak 895-ben, illetőleg 896-ban történt lefolyására hivatkoznak. Emellett utalnak Konstantin császár munkája azon helyére, a hol beszéli, hogy Szvatopluk halála (994) után három fia között polgárháború tört ki, ekkor támadták meg őket a magyarok »és teljesen kiirtván a morvákat, földjükre telepedtek meg, hol mind e mai napig laknak.« A görög császár eszerint a nagy morva birodalom fejedelmei között támadott viszály következménye gyanánt tűnteti fel a mai Felső-Magyarország elfoglalását a magyarok által. De a polgárháború időpontját határozatlan kifejezéssel jelöli, hogy t. i. az »bizonyos idővel« Szvatopluk halála után történt. Á fuldai évkönyv határozottan 898 ra teszi a Mojmir és Szventibald közt folyt háborút ; de ezen kútforrás ismét egy szóval sem tesz említést a magyarok beavatkozásáról és foglalásáról. A magyarok megtelepedéséről mai hazánk területén, az egykorú és közeiegykorú külföldi történeti emlékekben, Konstantin imént idézett néhány során kivűl, többet nem találunk. x) így Horváth Mihály, Szabó Károly. Ezek a Béla király Névtelen jegyzőjének 33—37-iki fejezeteiben elbeszélt felföldi hadjáratot a fuldai évkönyv által említett 892-iki hadjárattal azonosnak veszik.