Századok – 1883

I. Értekezések s önálló czikkek - NÉVTELEN CZIKKEK: A millenarium kérdése az Akadémiában

AZ AKADÉMIÁBAN. 189 mellől.1

) De ezen év alatt mindazt összefoglalja, a mit az eddig ismeretlen népről tud, azzal végezvén elbeszélését, hogy a magyarok Olaszország nagy részét elpusztították, a mi 899-ben történt. így tehát több esztendő eseményei össze lévén foglalva, biztosan nem lehet megállapítani, hogy melyeket hitt az író 889-ben megtörténteknek. A Nestor neve alatt ismeretes legrégibb orosz krónika a magyarok elvonulását Kiev mellett, átkelésöket a Kárpátokon és állandó megtelepedésüket a Duna mellett, a szlávok földjén, elbeszélve, mindezt a byzanti időszámítás szerint a 6396—6406, vagyis a mi időszámításunk szerint a 888—898. évek közti időszak történetei közt jegyzi föl. A magyar történetírók egy része (Horvát Mihály és mások) úgy értik e helyet, hogy az első év (888) jelöli a Kiev melletti elvonúlást ; ellenben a német történetírók (Schlözer és Kösler) úgy, hogy az utolsó év (898) jelöli azon esemény időpontját. És van egy harmadik vélemény, (Szabó Károly, Pauler Gyula), mely szerint a krónika elbeszélési módja a két előbbi magyarázat egyikét sem igazolja; mert némely helyem a több évre közösen jegyzett esemény valamelyik középső esztendőre esik; minélfogva Nestor szövegéből csak azt lehet biztosan következtetni, hogy a magyarok általa elbeszélt vándorlása, az ő tudomása szerint, 888 és 898 között történt. A külföldi emlékek rendszerint akkor szólanak a magyarokról, mikor ezek az írók hazáját, vagy hősét közvetlenül érdeklő eseményekben mint tényezők vesznek részt ; és ilyenkor is sok tekintetben hézagosak, és leggyakrabban elmellőzik az események időpontjának megjelölését, úgy, hogy kritikai következtetések segítségével kell pótolni a hiányt. így szent Method érseknek görög nyelven írt életrajza, az egyébként nem kifogástalan hitelességű Legenda Pannonica2) elbeszéli, hogy a Duna partján táborozó magyarok királya magához hivatta a szent főpapot és vele barátságosan értekezett. De a találkozás időpontját nem határozza meg, s az elbeszélésből csak annyit következtethetünk, hogy a 885-ben elhúnyt Method élete vége felé történt. Hasonlag a találkozás helyét közelebbről J) Pertz: Monumenta Herum Germanicarum. Seriptores I. 599. 1. metzi évkönyvek öszhangzó adatai Reginoból vannak kiírva. Ugyan ott 336. 1. 2) Eredeti szövege nem maradt fóut. Csak későbbi szláv fordítása. Legjobb kiadása Miklosich : Vita S. Methodii. Bécs. 1870. Hitelességét megtámadta Ginzel : Geschichte der Slavonapostol Cyrill und Method, Bécs 1861.