Századok – 1883

I. Értekezések s önálló czikkek - NÉVTELEN CZIKKEK: A millenarium kérdése az Akadémiában

188 A MILLENAKIÜM lait hagyományára« hivatkozik; és bizonyára azon krónikák­ból merített, a melyeket szent László egyháza évszázadok óta őrizett. Mindamellett chronologiai adatai szintén nem megbízha­tók. JÊs sokkal közelebb álló események elbeszélésében lényeges tévedések íordúlnak elő. így, hogy csak egy példát hozzunk föl, a krónika szerint szent István 1034-ben halt meg ; holott bizonyos, hogy 1038-ban költözött az örökkévalóságba. Ugyancsak 888-ra teszi a magyar nemzet bevándorlását a XV. századbeli pozsonyi krónika és az 1473-ban nyomtatásban megjelent budai krónika. Az utóbbiról meg kell jegyezni, hogy az eseményt ugyanazon szavakkal beszéli el, a melyeket Kézai Si­mon használ, csak az esztendőt változtatja meg; a három egykorú fejedelem nevét is átveszi, a kik 888-ban ép oly kevéssé uralkod­tak, mint 872-ben. Azon kútforrás, melyből a krónika a 888-ik esztendőt köl­csönözte, nem bírt általánosan elfogadott tekintélylyel. Thúróczi és Bonfin — a kik szintén Mátyás király idejében írják munkái­kat — ingorálták azt ; az előbbi 704-re, az utóbbi 744-re helyezi a magyarok bevándorlását Almos alatt, ami nyilvános falsum. Minden arra utal, hogy a magyarok vándorlásának és meg­telepedésének esztendejét a nemzeti hagyomány biztosan nem tartotta fönn ; és azt az egyes írók önkényes combinátiók alapján vették föl. Minélfogva az ezredéves évfordúló meghatározásánál biztos vezérfonálúl alig szolgálhatnak. Hasonló bizonytalansággal találkozunk más népek törté­netében is. Köztudomású, hogy Róma alapításának éve önkényesen volt fölvéve. Már Cicero idejében minden művelt római tudta, hogy időszámításuk alapja és saecularis ünnepeik tárgya conven­tionális értékkel bír. Hasonlag tudjuk, hogy az oroszok legrégibb krónikája önkényesen teszi 862-re az orosz birodalom alapítását ; és mikor 1862-ben Oroszország állami léte millenariumát ünnepelte, a tör­téneti kritika könnyű szerrel mutathatta ki, hogy ama történeti adat a megbízhatóság föltételeit nélkülözi. II. A külföldi egykorú, vagy közel egykorú történeti emlékek között is egy sincs, a melyben a magyarok vándorlásának, mai hazánkban megtelepedésének és ezen terület elfoglalásának esz­tendejét határozottan feljegyezve találnók. Kivételt képezhetne Regino prümi apát, a ki 889-re teszi a magyar nemzet kivándorlását a »scythiai tájakról,« a Tanais

Next

/
Oldalképek
Tartalom