Századok – 1883

III. Állandó rovatok - Történeti irodalom - II.

TÖRTÉNETI IRODALOM. 1B3 csatorna, mely Sz. László idejében Kü-árok néven, mint a pécsi püspöki megye alsó liatára szerepel. Először is megjegyzem, bogy az árok nincsen, legalább amennyiben én láttam, kővel kirakva, aztán nemcsak Sz.-László, de már Sz.-István 1009-ik évi diplomája említi azt, végre pedig nem vebető az ezen kőároknak, mert az említett diplomák határozottan mondják, hogy a kőárok a Dunánál kezdődik s a Száva felett végződik, holott a Jarcsina-árok nem terjed a Dunáig, miután már Petrovcinél derékszög alakjában megtörik s visszafordúl a Szávának. XI. századbeli őseinkről különben sem tételezhető fel, hogy egy merő földművet a Tfö-árok jelentményes elnevezésével jelölték volna meg, még akkor sem, lia netalán néhol a becsúszások meggátlására kővel volt is kirakva, amint ezt Fekete állítja. Felötlő, hogy szerző a római városok elnevezésében incorrect, vagy legalább is szokatlan írásmodorban gyönyörködik. Moesia főhelyét példáúl csakis Vimnacium alakban ismeri, holott a Yiminacium név legalább a Peutinger tábla, Ptolemaeus s az itinerariumok által meg van állapítva. Szerző még a feliratokra sem hivatkozhatik, mert ezeken a névnek csakis első tagja Vim. l'ordúl elő. A Yiminacium név ennélfogva általános is a historikusoknál és régészeknél. De szerző Aquincumot is következetesen Acincnmmik írja, pedig úgy a felírásos emlékek, mint Ptolemaeus is az Aquincum alakot állapíták meg, úgy hogy az Acincum alak csakis eltérésnek tekinthető. A szerző által használt Segestanum név is oly alak, melyet sem Cassius Dio, sem Strabo nem igazolnak. Egy pár felírat alapján oly állításokat reprodukál, melyekkel már régen elbánt érdemlegesen a dolgot értő kritika. Manapi szakférfiúra nézve misem lehet boszantóbb, mint mikor látja, hogy némely emberek számára hiába van kutatás, hiába irodalmi felvilágosítás. Még akkor, midőn a nagy Corpus Inscriptionum Latinarumot Mominsen közrebocsátotta, óva intette az írókat, hogy ne higyjenek ám minden felírásos kőnek. Mert amint hamisították nálunk a diplomákat, a typariumokat, a miniaturokat, a praehistorikus kőszerszámokat, a bronzokat és mindenféle nemes fémtárgyakat, úgy koholták a felírásos köveket is. Amit Katancsich, Orelli, Hohenhausen, Seiwert, Huszti, Gruter, Zamosius meg mások nem tudtak s részben nem is tudhattak, azt tudjuk annyi évek után mi s kellene már mindenkinek tudnia, ki római régiségekről írni, római dolgokra tanítani akar. Ily hamis az a felírat, mely szerint Marius Drusus, a XIII. legio parancsnoka, Várhelyt a hegyi vizek számára falakat és csatornákat épített. Fekete tehát ok nélkül hivatkozott ez adatra, mint olyanra, mely a Dácziában megindult víz-rendezések mellett bizonyít s bizony furcsán szól a 11*