Századok – 1883
III. Állandó rovatok - Történeti irodalom - II.
] 68 TÖRTÉNETI IRODALOM. szerző autopsiai hitelessége mellett az általa felhozott ama körülmény, hogy a hátszegi völgyben az M. Drusus által keresztülásott torréntiál hordaléktorlaszok medre a legszebb csatornák kinézésével bír s a legszabályosabb partrézsüével. De hamisított továbbá ama másik felírat is, mely M. Papirius dácziai Temes- és Dunapraefektségéről s a Traján-híd curatorságáról hazudozik. Hangsúlyozva figyelmeztetett hamisságára Mommsen, azt írva : Geographi maxime ab his in posterum caveant, hanem ezt is nem Fekete Zsigmondnak írta, mert mint igaz dolgot veszi át Katancsichtől s hirdeti orbi et urbi, hogy hogyan s mikép volt M. Papirius révparancsnok Dácziában. Hogy Erdély nagyobb folyóit a rómaiak hajózták, azt Fekete csakis Traján oszlopáról véli következtethetni, mint a melynek domborképein a római katonák egy része hajókon van feltűntetve. Hogy egy a régi Apulumban, a mai Gyulafejérvárott talált felírásos márványtalapzaton a collegium nautarum, egy Margó helyén talált felírásos kövön pedig a collegium utriclariorum azaz a révészek társúlata, más felírásos köveken pedig három római vám- és kikötőhely Dácziában említtetnek, arról mitsem tud, pedig mindannyi hatalmas argumentum lett volna állításához. Amit szerzőnk ezután a Il-ik részben a scythdkról mond, olyan részlet, melyet bátran abbahagyhatott volna. Legalább erősen hiszem, hogy nem olyan csomó az, melyet ő meg bírna oldani. Nem volt erre elegendő még az a tudomány sem, melyet e kérdésre Lindner s számos más alapos, nagy tudományú író vesztegetett s a Horvát István-féle iskolának sorsa intő példáúl szolgálhat arra nézve, hogy elvégre mondjunk már le erről a hiúságos, ne mondjam gyerekes ambitióról. A scytha-kérdés, tekintve a görög s római forrásművekből meríthető ismereteket, olyan sphinx, melynek historicus nem lehet Oedipusa. A legjobb esetben szaporíthatni a régi véleményeket egy újabbal, de a tudományban ez sem fog számítani, amint sokkal nevesb írók e téren, ez ügyben ejtett véleményei is mitsem számítanak, mert e kérdés ethnologiailag sokkal összekevertebb s sokkal feltűnőbben nélkülözi a karakteristikus jellegeket, semmint hogy abban ember magát biztosan tájékoztathatná. A régi forrásművekben a scythaság nem ethnographiai egyediség, hanem egy mindenfelől áthathatlan szürkületbe elvesző átalános fogalom s ezzel róla el van mondva minden. Tisztelem a szerzőben azt a hazafias szellemet, mely valahányszor a germán elemmel érintkezésbe jő, mindannyiszor felberzenkedik. De azért még sem járúlhatok nézetéhez, mert be nem látom, hogy a germán faj joggal nem hivatkozhatnék a maga nagy culturhivatására és czivilizáló képességére. Mi a turáni faj