Századok – 1883

I. Értekezések s önálló czikkek - DR. SZENTKLÁRAY JENő: A karlóczai patriarchalis és a fruska-górai szerb levéltárak - I.

150 KÜLÖNFÉLÉK. Okmánytár« igen jó magyar fordításban tájékoztató felvilágosításokkal és alapos kritikai észrevételekkel közié a szláv kútfőknek, nevezetesen a szerb emlékeknek Magyarországra vonatkozó eredeti szövegű diplomáit. Fejér »Codex Diplomaticus«-ában is számos keleti származású adat-kincs van elszórva. Az olasz archívumok kincsei szintén több nagybecsű forráspublicatiókban közöltettek és közöltetnek főleg manapság a mívelt közönséggel. Óvári Nápolyban, Mircse Velenczében dolgozott levéltári kútfőkön. Tkeiner * Monumental-it pedig előreláthatólag messze túl fogja szárnyalni azon, már eszméjében is nagyszerű és örökbecsű tudományos vállalat, mely Haynald, Ipolyi és Fraknói kezdeményezéséből és a magyar katholikus főpapságnak már közel százezer forintra felszaporodott nemes adományából legközelebb már meg fog indíttatni. Ez kétségkívül fel fogja ölelni a vaticáni levéltár azon szláv okmányait is, melyek Magyarországra nézve bármi tekintetből jelentőséggel bírnak. De a keleti archívumokat magyar szempontból még nem ismerjük ! Nem vizsgáltuk még át sem a konstantinápolyi görög patriarchatus levéltárát, sem az áthosi gyűjteményeket. Pedig azon 21 apátság közül, melyek az áthosi szent birodalmat képezik, Chilendár, Zographu, Simopetra, Szent-Pál, Xenophu és Russico tisztán szerb-bolgár alapítványok. De a byzanti és trapezunti hatalmak elestével a többi apátság is, melyek a jassii és bukaresti berezegek alkotmányai, szláv fejedelmek védnöksége alá jutott. S noha a XIV— XV. századokban a szaraczénok sűrű betörései és a cataloniai kalandor uralom sok pusztítást vittek végbe a Monte-Santón, azért még sok maradhatott ott a történelmi hajdan kincseiből, mi fáradságunkra érdemes volna és a rá fordítandó áldozatokért alkalmasint bőven kárpótolnának. Mert Karlóczán nem lehet a csekély levéltári készletből sem a keleti, sem a magyar történelmet tanúlmányozni. A karlóczai patriarchális levéltárban mindössze is csak 20 darab okmányt találtam az 1690. évi bevándorlást megelőzött századokból. Ezen irományok kétharmada is csak esetleg és jobbára csak másolatban jutott oda. Mindazonáltal bemutatom ezeket is. Legrégibb eredeti hártya-okmánya a karlóczai levéltárnak egy donationális 1302-ből, melyben Uros István szerb király egy templomot ruház át az áthosi Chilendár nevű görög kolostorra, azon kikötéssel, hogy ama templomban évenkint istenitiszteletet tartsanak az ő emlékezetére. Látni való, hogy ennél sokkal régiebbek azon szerb emlékek, melyeket a »Magyar Történelmi Emlékek«-ben, szláv források után, Wenzel bemutatott. A mi még e nemből Karlóczán van, az mind későbbi keletű. 1348-ból két eredeti okmányt találtam. Az egyikben ugyancsak Uros 1st-