Századok – 1883

I. Értekezések s önálló czikkek - DR. SZENTKLÁRAY JENő: A karlóczai patriarchalis és a fruska-górai szerb levéltárak - I.

KÜLÖNFÉLÉK. 151 vtiii király és neje Ilona több szerbországi falut és azok tizedjövedelmét, a másikban pedig egy 1760 arany értékű telket ajándékoznak a már megnevezett Chilendárnak. Ugy látszik, ezt a monostort tartották a szerb fejedelmek s a szerb nép legkiválóbb becsben. Cbilendárban balt meg s temettetett el 1200. évben I. Nemánja, a görög hitvallásnak a szerbek közt legérdemesebb megalapítója s apostola, számos templom és kolostor építője és a szerb királyi trónon egyesítője a politikai és a hitviszonyoknak. Fia, Szabbas érsek, később Szerbiába, a sztudeniczai monostorba viteté ugyan át atyja tetemeit, de a chilendári apátság azért továbbra is megtartá kiválóbb kegyhelyi jellegét a szerbeknél. Szerbiának voltak ugyan már a Nemanidák előtt is püspökei, templomai és monostorai, de a keresztény hit megszilárdítása Szerbiában mégis leginkább e hatalmas dynasztiának tulajdonítandó. A Nemanidák által alapított és chrysobullákkal ellátott monostorok száma igen jelentékeny. Maga a nagy Nemanja (szül. 1114., megh. 1200.) a chilendári monostoron kívül Topliczán, Bászában és Studeniczán épített monostorokat. Fia, testvérei és utódai még felülmúlták őte nemű vallásos áldozataik nagy menynyisége által. Brankovics Vúk berezeg is több albániai allodiális uradalommal kedveskedik Chilendárnak 1371-ben aug. 15-dikén. Adománylevele Karlóczán őriztetik. A Szerbiától vett jótétemények fejében a monostor viszont evangéliumos könyveket, psaltériumokat, mineákat, legendákat és szentírási magyarázatokat küld a szerb templomok és a királyi udvar számára. Yan továbbá egy 1381. évi donationális, a líigóinezőn szomorú véget ért Knéz Lázártól, Ravanicza számára Szerbiában. Tartalma több faluból álló kegyes alapítványról szól. Az okmány eredeti példányát a vrdniki zárdában láttam, hol Lázár Knéz jelenleg eltemetve van. Sokkal érdekesebb egy 1496. évi május hó 4-dikén Berkoszovo várában kelt okmány Brankovics János despotától. Egyik lia ez Brankovics Istvánnak, kinek öregebbik testvére György kegumenné lőn és eleinte a kölpényi zárdában vonta meg magát. Az okmány szintén egyik bizonyítéka ama szomorú állapotoknak, melyekbe II. Ulászló zaklatott kormánya alatt az olygarchia féktelensége és nagyravágyó önzése döntötte a hazát. Ujlaky és Szapolyay versengései a királyi tekintély és hatalom romlását idézték elő. Mig Ulászló Erdélyben időzött, a törökök Tótországban kalandoztak és Ujlaky Lőrincz is velők való egyetértésről vádoltatott. Brankovics János, ki érsekké lett bátyját, Györgyöt, a szerb uralomban követé, arra használta fel az országos zavarokat, hogy a király kegyelmének megnyerése által despotai czímét