Századok – 1882

NÉVTELEN CZIKKEK - Iskolai értesítők szemléje 877

táiicza. 881 s ama törekvésére, bogy а л агов a várparancsnoki zsarnokság alól fölszabadulva, a királyi városok sorába emeltessék, a mit a város Mária Theréziának 1745. márcz. 16-kán kelt oklevelével meg is nyert. 8. A prémontrei kanonok-rencl nagyváradi főyymnasiumának értesítőjében Ponty Kelemen értekezik : „A magyar színészet irodalomtörténeti fejlődésé" -ről (40 lapon). Mindenekelőtt az ó-kori és nyugoti nemzetek színirodalmi fejlődését tárgyalja és pedig 28 lapon keresztül Schlosser, Cantu és mások müvei nyomán. A hazánkat érdeklő rész, bár igen röviden, de elég ügyesen van összeállítva ismertebb irodalomtörténeti müveinkből ; csak az kár, hogy a szerző levéltári kutatást nem tett, B. Wesselényi Miklós működéséről is egészen megfeledkezett, pedig Wesselényinek köszönhetjük, hogy a múlt század végén a fővárosban elzüllött színészetünket a kis Erdélyben tovább is fentartotta s ezzel színirodalmunk tovább fejlesztését elősegítette ; az ő buzgalmának köszönhetjük továbbá, hogy Pesten a kolozsvári társaságból kivált csapat 1807-ben ismét megkezdhette működését. Végre szerettük volna, ha színészeink irodalmi működéséről is megemlékezik a szerző, mert ezek eredeti és fordított müveikkel nem kevéssé befolytak repertoirejuk bővítéséhez. Különben az értekezés szegény színirodalom-történetünkhez érdekes adalék. 9. Ledniczhj Ipoly : „ Királyaink koronázásának politikai körülményeiről I. Leopoldtól [azaz Lipóttól] I. Ferenczig" ez. a. értekezik az egri cistercirendi főgymnasium értesítőjében (30. lapon). I. Lipót 1655. évben történt koronázásával kezdődik munkája s megy egészen az 1792-iki koronázási országgyűlésig. Közbe nemcsak a koronázási országgyűlésekről, mint a nevezetes 1687-ikiröl, 1712. 1741. s az 1790-ikiről emlékezik, de a többi fontosabb országgyűlésekről is, mint az 1715-ikiről s 1723-kiról s ezzel kapcsolatban a pragmatica sanctióról, stb. 10. Okányi Páltól a kaposvári államgymnasium értesítőjében egy hosszabb világtörténelmi értekezést találunk : »A római császárok kormányának jellemzése« cz. a. — Három századot ölel fel : Augustustól Diocletianig. Hogy a hazai történetírásnak az idei programmok hasznos szolgálatot tettek, azt e rövid vázlatból is láthatja az olvasó. A legtöbb azonban, s főként azok, melyekről ismertetésünkben szó nincs, világtörténeti leírásokat hoz, s ezek már nem önálló kutatási eredményeket állapítanak meg, hanem a tanulóifjúság számára olvasmányul írattak. Kérdés : lehet-e feladata ez az iskolai programnxoknak. Nézzük csak a számokat. Az idei programmok értekezései össze-vissza mintegy 200 ívet tehetnek ki, melyből talán tíz előbb viszi a tudományt. Ezeknek maradandó, a többinek ephemer becse vau. Azokat" mindig számba fogja venni a tudomány, ezek kérész életet élnek. Nem akarunk a kérdés