Századok – 1882

NÉVTELEN CZIKKEK - Iskolai értesítők szemléje 877

882 tárcza. vitatkozásába bocsátkozni, melyik jogosultabb a kettő közül, ínég Németország példájára sem akarunk hivatkozni, hol a kérdés rég el van döntve, ott igyekeznek egy vagy más tekintetben önálló becsű dolgot adni. De úgy hiszszük, a kérdés megérdemelné, hogy hazánk derék tanári testülete azt meglatolja : mert úgy hiszszük, hogy ha egy czikk mint értekezés nyomatik ki, annál nem a paedagogiai szempontnak, hanem a tudományosnak kell döntőnek lenni. A szász középiskolák programmjaiban, mint rendesen, az idén is becses és alapos történeti dolgozatokkal találkozunk. Forrásismerettel írt monographiák ezek, melyek egy-egy kérdést tisztáznak. De fájdalom, a szászok magoknak s legfennebb még nagy Németországnak írnak s munkáik ránk nézve csaknem hozzáférhetlenek. Legkivált a programmok ! E sorok írója tapasztalásból tudja, hogy könnyebben ineg tud egy pétervári mint egy nagy-szebeni munkát szerezni. Pedig kár — inert ezekben a prograrnmokban a nagybecsű dolgozatok egész hosszú sora van eltemetve. Sok kérdést tisztába hoztak, sok történeti homályt felderítettek : de gyönyörködnek abban, hogy ezt magok tudják csak s más ne ! Reiszenberger a nagyszebeni 1878., 1879., 1880-iki prograrnmokban kiadta az erdélyi pénzeket, melyek a nagyszebeni Bruckenthal-muzeumban őriztetnek. A munka igen becses adalékot képez Erdy nagyobb müvéhez. A folyó évi programmban az újabb gyarapodások vannak bemutatva, s azzal a munka ez idő szerint befejezve. Nem lett volna-e czélszerü ezekből külön lenyomatot készítni s úgy bocsátni forgalomba? De ha nem akarták — nem lehetne-e a programmokat összegyűjtve árú alá bocsátni ? Hisz с munka talán a magyar numismaticához is nagybecsű adalék. A segesvári gymnasium programinjában Albert Mihály a Retetum Frankianumot tüzetesen irodalomtörténeti szempontból méltatja. Ez a »Frank Kózsáskertje« 1692-ben nyomatott ki s a Frank tiszteletére írt verseket foglalja magában. Az ismertetés minden darabot behatóan külön tárgyal. Végül meg van említve az 1697-ben nyomott N. Solyinosi-féle Obsequium is, melynek egyik példánya Segesvártt őriztetik, s melyben magyar versek is vannak. A szász-sebesi programmban Baumann adalékokat közöl Szász-Sebes történetéhez. E városról már 1843-ban jött ki egy kis munka »Die Badendurlachischen Deutschen in Mülilbach« czím alatt. Kiadva a szász betelepedés százados emlékünnepe alkalmával. A prograrnmokban pedig egész sorozat inonographiával találkozunk : a Gieszhübeli nemesi jószágról, Szász Sebes szék adományozásáról a Pongráczokuak, az unterwaldi