Századok – 1882
NÉVTELEN CZIKKEK - Iskolai értesítők szemléje 877
880 tárcza. Szabadka sz. k. város történetéből. Szabadka, mint tudjuk, 1743-ban szabadult fel a katouai kormányzat alól s lett Szent-Mária név alatt szabadalmazott kamarai mezővárossá, midöu politikai tekintetben Bács vármegyébe kebeleztetett s a m. k. kincstárnak földesúri joghatósága alá került. A kir. kincstárba a földesúri jognak elismeréseid évenként három ezer forintot tartozott fizetni s a nagy dézsmát természetben kellett a kincstárnak beszolgáltatnia, búza, árpa, zab és bor, a város terményei után. A dézsma behajtása s elfuvaroztatása Szegedre, Bajára vagy Zomborra sok kellemetlenséggel járt s azért jó eleve igyekezett a város attól is megváltania magát. Részletesen tárgyalja с mü a város ez irányban tett lépéseit, perlekedéseit s a zavarokat, melyek a viszályból eredtek; míg 1771-ben végre sikerült kivinnie a városnak, hogy a nagy dézsmát 12 évre 5000 forintért bérbe vehette, a mi által igen sok kellemetlenségtől szabadúlt meg. Mielőtt azonban a szerződés tizenkét éve lejárt volna, a város szabad királyi várossá lön s így a bérlet' örök kiváltássá lett. Iványi munkája e nevezetes s változatos korszakát öleli fel Szabadka városának. 6. Ivánfi Ede a kegyesrendiek magyar-óvári algynmasiunia értesítőjében : „ Vázlatok Mosony vármegye múltjából" ez. a. becses cultur-történeti adatokat közöl. A történelem előtti korral kezdi. Kétesnek állítja, hogy a Fertő taván, a Hanság ingoványaiban ezölöpépítmények lettek volna. A kőkorszakból sok tárgy került felszínre ; a réz és bronzleletek gyérebbek, a mit annak tulajdonít írónk, hogy e vidéken sem réz, sem ón nem található. A vaskorból, tudtával, semmi sem létezik vidékükön. Beszél aztán a kelták koráról, melyekről szép leletek tanúskodnak. A római időből felszámlálja a mosonymegyei római erődöket s szól az ottani római sánezok nyomairól ; ismerteti többek közt a magyar-óvári feliratos köveket. Buzdít a régészeti emlékek gyűjtésére ; elősorol egy csomó Mosony vármegyei leletü római érmet, mintegy 50 római uralkodótól. Az értekezés ezélja, úgy látszik, hatni Mosony vármegye intelligentiájára és ifjúságára, hogy a vármegyében található érmeket szorgalmasan gyűjtsék, hogy azokból Mosony vm. történetére az eddiginél nagyobb fényt lehessen derítem. Nem lehet eléggé méltányolni minden olyan törekvést, mely egy megye székhelyén vagy egyegy vidék központján muzeumok felállítására irányúi, mert hiezeu csakis úgy lehet hazánk múltját kellőleg megismernünk, ha vidékek szerint össze lesznek gyűjtve mindamaz emlékek, melyek világot vetnek az egyes vidékek s ezek összeségében az egész haza múltjára, történetére. 7. A rév-komáromi kath. Ms-gymnasium értesítőjében Magyary Szulpiez ertekezik » llév-Komárom törekvéseiről a szabad királyi városi jog elnyeréséért (1692—1745.)« A czikk a városi jegyzökönyvek, jezsuiták évkönyvei és okiratok nyomán készült, s figyelmet érdemlő dolgozat. A város beléletét és viszonyait a Rákóczy-korban rajzolván a szerző, áttér a városi tanácsnak Castelli várparancsnokkal történt egyenetlenségeire,