Századok – 1882
Értekezések - SZÁDECZKY LAJOS: Lengyel könyv a magyarokról. Irta Smolka Sz. ism. 674
történeti irodalom. 677 között, nem bábozik kimondani (bár nem akarja, bogy optimistának látszassék), bogy náluk a lengyeleknél a történettudomány magasabb színvonalon áll. Mi szívesen elismerjük a lengyel történetírás virágzását, de Smolka ez ítéletét kétségbe vonhatjuk már csak azért, is, mert ő, mint a ki a magyar nyelvet nem érti s igy történetírásunk újabb vívmányait kellőleg méltányolni nem tudhatja, összehasonlításra s ítélethozatalra nem lehet illetékes. Többet nyom a lapban az, a mint egy magyar históriai seminar tum hiányának hátrányait fejtegeti. A mostani magyar történetírók, úgymond, autodidakták, az újabb nemzedék külföldre (így a bécsi történetkutató intézetbe, Berlinbe, Párisba) megy módszert tanúlni. A magyar történetírás fejlődésére sokkal nagyobb horderejűnek tartja (s bizonyára nem alap nélkül) egy magyar históriai seminárium felállítását. A IV. fejezettel kezdődik annak az inkább tourista útnak a leírása, melyet Smolka, Szilágyi Sándor társaságában, Kassától a Szepességen, Liptón, Zólyomon keresztül megtett. Hosszabb részt szentel ebből annak, hogy Szilágyi Sándort bemutassa olvasói előtt. ír atyjáról Szilágyi Ferenczröl is s vázolja irodalmi szereplését s midőn utána Szilágyi Sándorra áttér, mintha életrajzát akarná megírni, hosszasan foglalkozik vele, első irodalmi fellépésétől a legújabb időig. Ir ezután Kassa városáról, a premontreiekről, a kassai dómról, а lengyel történetre is annyira nevezetes kassai levéltárról ; azután egy állomással tovább menve, a szepesi várról, Csákу Albin grófról a szepesi főispánról, akinek Mindszenten vendégei voltak, az ő levéltáráról s őseiről ; majd Lőcséről s az ottani levéltárról. Mindig és mindenütt meglátszik tollán, kogy historikus kezében van. A Szepességről nem írhat a nélkül, hogy vissza ne menjen egész Csák Mátéig, hogy ne szóljon a Zápolyákról, a Bethlenfalvi Thurzókról, Thökölyiről stb. Az Y. rész (a mint ő előrebocsátja) »excellentiásoknak« van szentelve. A két excellentiás Csúszka György szepesi püspök, a kit nyári lakában Scsavnikon meglátogattak s Ipolyi Arnold püspök, a kinél Bars-Szent-Kereszten három napot igeu kellemesen töltöttek. A szepesi hegyek alatt röpülve el a gőzösön, lelki szemeivel látja a máig is Lapis refugii-пак (menedékkőnek) nevezett helyet, hova 1241-ben a tatárok elől menekültek a szepesiek, — látja az (1299) ott épült karthauzi kolostort, mely a XVI. században a reformatio terjedésével pusztúlt el, s a melynek köveiből épült nem rég a szép scsavniki templom (a felírás szerint : ex lapidibus lapis refugii). A gyönyörű Hernád völgye s az abból közvetlenül égnek meredő Magas Tútra szemléletével nem hír betelni. A Lengyel oldalról tekintve is — jegyzi meg — szép a
