Századok – 1882

Értekezések - PESTY FRIGYES: Radich Ákos: Fiume közjogi helyzete ism. 662

TÖRTÉNETI IRODALOM. Fiume közjogi helyzete. A magyar minisztérium 1848. augusztus 18-án kelt rendeletében a fiumei kormányzóval tudatá, hogy Bécsből egy magyar gránátos osztályt rendelt Fiúméba, mely azon meghagyással már útnak is indíttatott, hogy Jellacsicstól rendeletet elfogadnia nem szabad. Azonban e gránátos osztály nem érkezett meg Fiúméba, mert útközben Olaszország felé dirigáltatott, de ott maradt a Leopold-ezredhez tartozó őrség, mely a horvát bántól fogadta parancsait, és melyre tehát a fiumei kormányzó nem támaszkodhatott. Gróf Erdődy János, fiumei kormányzó a vészt, az erőszak korát mindinkább látta közeledni. Már is egy zágrábmegyei bizottság jelent meg nála-, mely őt Bunyevácz alispán és báni biztos nevében a kormányzóság átadására szólította fel. E kísérletet Erdődy oly módon utasította vissza, a mint a törvényesség emberéhez illik. De e bizottság távozása után a fiumeiek nagyon érezték szükségét, hogy maguk részéről küldöttséget indítsanak ő felségéhez, hogy méltóztassék a magyar kikötővárost a törvények által biztosított alkotmányos állásában megtartani. Míg e küldöttség Bécsben járt, ^Bunyevácz zágrábmegyei alispán egy fait accompli-t teremtett. О ugyanis augusztus 31-én egy Leopold-ezredbeli térparancsnok vezénylete alatti katonaság élén Fiúméba nyomúlt, a kormányzóság hivatalos működését a bán további rendelkezéseig felfüggesztette, és Fiumét kerületével együtt a bán nevében tettleg elfoglalta. Ebből áll az a világrendítő esemény, melyen alapszik Horvátország joga (?) Fiúméra, és mely a magyar statusférfiaknak annyira imponált, hogy szükség, jog és történet ellenére 1868. évben а XXX. törv. czikk 66. §-ában Fiúméra nézve csak provisoriumot alapítottak, és a végleges rendezést Horvátország hozzájárulásától tévén függővé, ez által az utóbbinak oly befolyást