Századok – 1882

Értekezések - THALI KÁLMÁN - Ghymesi gróf Forgácb Simon - 617

mint író. 627 veszi, sorra veszi a körülményeket, s ítél az eshetőségek fölött. Három részből áll; az elsőnek czíme: »Ex occasione.« Ebben legelőször is a lengyel földre menekültek szempontjából fölveti a kérdést : váljon a »Szatbmártt öszvegyűlt magyaroknak ígírt punctumok és az által az egész confoederátus magyaroknak meg­ígírt országunk törvényeinek megtartása« nyújt-e elég biztosí­tékot arra, hogy az emigratió visszatérjen a hazába és e pontok elfogadásához járuljon? Továbbá, mivel »az császár Josephus halálával minden országos, ellene való panaszok véget érvén, és az haza törvénye szerint az (új) királynak koronázatjáig az pala­tínusra szállván az gubernium« s őt illetvén a viszályok lecsen­desítése : nem azt kívánja-e »az ország törvényeihez bittel köte­lezett engedelmesség«, hogy minden hazafi, »az egész magyar nemzet« elismerje a nádorispán kormányát, és majd az össze­hivandó országgyűlésen adassanak be, gyökeres megorvoslás végett, az ott egyértelemmel megállapítandó sérelmek, a koroná­zás előtt? Ez pedig »annál nagyobb okkal« állítható: mert a »leteendő bitnek formulája is nemhogy praéjudicálna a szabad­ság megtartásának, — sőt azt megerősíti,« mivelhogy csakis az ország jogait épségben fenntartandó felsőbbségnek tétetnék le a hit. Melynek letételéig »senki sana mente nem kívánhatja,« hogy a nádor kormányzata alá bevétetődjék. Nam moderata praecau­tio nunquam praejudicare potest. Ilymódon okoskodik Forgách ; lám, József halálával, hogy megszűnt nála egyszerre az az engesztelhetlen ónodi álláspont ! Igaz, hogy a királyválasztásról vagyis koronázatról tett említésé­ben egy szóval sem sejteti Károly főherczeget: de alig kételked­hetünk, hogy ő kívüle mást nem ért. Ezután következik a második rész: »Ex necessitate.« Itt főleg az orosz segélyről és általában az idegen hatalmi beavat­kozás üdvös, hasznos, avagy czéltalan voltáról értekezik. A török hadizenet elhárítására ez idő tájtt Rákóczi, Bercsényi s a Len­gyelországban lévő franczia diplomatiai ügyvivők a czárnál és ministereinél s úgy Konstantinápolyban is minden lehető erő­feszítést megtettek. Dolgoroucky, Golowkín húztak a magyarok­hoz s nagy barátságban állnak vala Bercsényi gróffal, ép úgy, mint maga urok Péter czár Rákóczi fejedelemmel, a ki iránt a

Next

/
Oldalképek
Tartalom