Századok – 1882

Értekezések - MAYR AURÉL: Smičiklas T.: Poviest Hrvatska bír. 506

506 történeti irodalom. is uralkodnának, rnig Magyarország viszanyerné királyválasztási jogát, de azt semmiféle törvényből ki nem leket hüvelyezni, hogy Horvátország külön utakon járhatna Magyarországtól. Azonban messzire túllépnők egy kritika határát, ha mindenre válaszolnánk, a mire e könyv felhív. Mellőzük tehát azt, mit Staré a horvát törvényhozó testületről, a bán hatalmáról, és hasonló auxesisekről mond, hogy magával és a világgal (ha t. i. könyvét olvassa) a horvát királyság közel ezredéves önállóságát elhitesse. Starénak még csak azon mondatára akarunk megjegyzést tenni, mely szerint a horvátok 1848-ban Austriához szítván, ezért ők tartományi autonómiájukat visszaszerezték. Különös állítás, midőn Staré alább maga is állítja, hogy e korszak után Horvátországban a hírlapok megszűntek, az irodalom sülyedt, hogy az annyi reménynyel biztatott »Matica« egészen jelentéktelen volt, a csötörtökönként tartott színielőadások távol sem voltak képesek érdeket ébreszteni a nemzeti művészet iránt. Mondja hogy az illirismus helyett a déli szlávság eszméje merült fel, mely azonban nagy lelkesedést nem keltett; végre sopánkodik hogy Jelasich mily sokféle ígéretekkel bíztatta a népet, melyekből azonban semmi sem teljesült. Mind ezt mi Magyarországon igen jól tudjuk, — de a horvátok részéről ritkán hallani belátást tanúsító szót, azért azt a nyilatkozatot felemlíteni érdemesnek tartjuk. Még is a könyv egész iránya a magyar államjog tagadása. Croatia fara da se. Ez a titkos és többnyire öndudatlan törekvés. De az újkor története bizonyítja, hogy a horvátok saját emberségéből semmire sem mehettek, és Miskatovics ez év május 4-én helyesen mondta a zágrábi közgyűlésen : hogy Horvátország csak a magyar históriai jognak győzelme folytán az absolutismus fölött támadt fel a semmiségből. Csak azóta létezik náluk »Aufschwung.« Ezt is feljegyezte a történet az utókor számára. PESTY FRIOVES. Poviest Ilrvalxlca, po vrelih napisao Tade Smicihlas. Dio dragí. Od godine 1526—1848. U Zagrebu 1879. Bolti ára 2 frt 60 kr. IV. 496. old. 8°. Miut szerző Smiciklus mondja, ő húzta az első barázdát a meg nem munkált földön. Az általa használt források jó része szintén még nincsen kiadva. A munka az utóbbi 3 század történetét adja, kezdve a mohácsi vésztől 1848. sept. 11-ig, mely napon Jelaéic átment a Dráván. A horvát történet első része (1526-ig)