Századok – 1882

Értekezések - MAYR AURÉL: Smičiklas T.: Poviest Hrvatska bír. 506

történeti irodalom. úgy látszik 1883-ban fog а Л latica Hrvatska tagjainak szétküldetni. Ezek száma 1879-ben 3728,1880-ban 4827 volt. (1. az 1881. jul. 10-iki közgyűlés elé terjesztett titkári jelentést.) A' tagdíj 3 frt. Az 1882-ben szétküldött könyvek bolti ára 7 fr. 55. A második kötet 4 könyvre oszlik ; ezek közt a 9-ik (XVI. század) és 10-ik (XVII. század) a harmadik korszak történetét tárgyalja, míg а XVIII. és XIX. század (11. 12-ilc könyv) a 4-ik korszakot képezi. A feldolgozásnál követett módszerről, a felosztásról a szerző az első kötet megjelenése alkalmával szándékozik terjedelmesebb fejtegetésbe bocsátkozni. A következő sorok czélja sem egyéb, mint a munkára addig is felhívni a figyelmet. Megjegyezzük, hogy újabban a horvátok a cseh (fonetikus) ortográfiát követik. Érdekes volna Szlavónia (értsd Verőcze, Pozsega és Szeréin v. m.-t) története is, de itt mutatványkép Fiumére szorítkozunk. A »Zrinski ésFrankopán« családot ért katastrófa után (1671.) a tengermellék a császári kamara alá került. Midőn II. József 1775-ben ott útazott, tekintettel szomorú tapasztalataira, azt ajánlotta, hogy a triesti, intendanzát szüntessék meg, a tengermelléki városok pedig csatoltassanak a határvidékhez, illetőleg Horvátországhoz. Csakugyan ily intézkedéseket tőn a királynő 1776-ban. Az 1767-ben alapított horvát báni tanácshoz aug. 9-én intézett leiratban Rieka s kikötője valamint a Karolina úttól jobbra eső birtokok, továbbá Karlovac közvetlen a horvát királyságba kebeleztettek be, a többi pedig a határvidékhez csatoltatott. Horvátországban új megye alakult, a severini -—- ez 1778. óta Bakar, Bakarac és Kraljevic-et is magába foglalta. Az új megyét a királynő, a többi megyék módjára a báni tanács alá vetette, a kereskedelmi ügyek kivételével, melyek a gubernialis kormánynak reserváltattak ; egyúttal Majláthot kinevezte gubernátornak, s severini főispánnak. A báni tanács ki is küldte 1777. oct. 20-án egyik tanácsosát mint megbízottat, ki Majláth Józseffel együtt átvette a triesti tengeri hatóságtól a tengermelléket. Rieka fényben s vigaságban fogadtaakét küldöttet, 1777-ben pedig a magas kir. tanácsnak írja, hogy mennyire örvend, hogy ő benne valóságos atyát s gondos pártfogót talált. Mégis Rieka arra törekedett, hogy mint szabad kereskedelmi város minél több szabadalmat nyerjen, hogy patríciusai nemeseknek tekintessenek, a magyarhorvát országgyűlésre szavazati joggal bíró követet küldhessen. A szép álmok, melyeket az udvar a kereskedelem jövőjéről az Adrián táplált, a severini megyének kereskedelmi ügyekben rendkívüli helyzete alkalmat szolgáltattak egyaránt arra, hogy az udvar с tájékot, különösen Riekát, minél szorosabban vesse az udvar közvetlen hatalma alá. A magyarok s velük a meggondolatlan horvát 35*