Századok – 1882

Értekezések - ZILAHI KISS BÉLA: Tököli Imre és a bújdosók. 399

404 tököltimke bulla egyik végzeménye alapján, törvényes téren állottak, fegyverrel is védelmezve a köz- és magán szabadság tiszteletben tartását, jó idő óta támaszkodtak az erdélyi fejedelemségre. Teleki használt is a bujdosóknak tehetsége szerint;de kezét igen kötve tartá a hadjárattól tartózkodó porta, s az az ellenzék, mely a menekülteket vendégként szívesen fogadá, de vonakodott ügyökért háborúba keveredni. Egy ideig volt fővezérük is, ámde vezérsége egy babérlevéllel sem gazdagítá koszorúját, No111 termett a hadvezérségre, s kiváltkép nem tudott vezérelni oly fegyelmetlen csapatot, mint a bujdosóké. Szathmári kudarcza, midőn az ellenségtől űzetve, fél saruját elveszté, népszerűtlenné tette a fegyveres nép előtt. — Többé nem is vállalkozik hadviselésre, bár ügyeiket még sokáig tényleg ő intézi. A katonai főnökség Wesselényi Pálra szállott. Kényes tisztét ő sem tölté be egészen ; nem bírta a kurucz erőt valami derekasabb siker kivivására egyesíteni. A mezei hadak közt nagy népszerűsége volt ; de a végbeliek közt nem. Emezek egy hadnagyocska szavára jobban hajtottak a generálisénál. Nehéz is volt fegyelmet, rendet tartani a hazáért és szabadságért buj dosásnak indultak közt. A forradalmi mámor rövid időn képes tűrhetővé tenni bármi nélkülözést; és fáradalmat, de mint minden mámor, állhatatlan. Hősökként küzdeni, dicsőén halni jöttek a hazáért s hónapokig háztól elvert ebekként kódorognak Erdély szélein. Nem a honért küzdenek, hanem a mindennapi kenyérért ; gyakran kell testvérvérbe gázolni, hogy födelet kapjanak, hol fejeiket álomra hajthatják. A sanyarú elemek, s a föld Ínséges népe egyaránt ellenségök. A török is, a hol csak kaphatja, fogyasztja őket hite ellen. Minden, mi dicső és fényes volt képzeletben, a valóságban rongygyá mállódott. Zsold ritkán akad, a büszke paripa elaszott a sovány tápon, a czifra ruha foltossá, kérgessé vált: a katonának nincsen kedve. A kibujdosott urak illusiója is foszlófélben. A leszámolás órája csak nem akar ütni, a török és erdélyi urak szép igéi csak nem öltenek testet. Van panasz, van fenyegetődzés. Teleki néha megjelen köztük, s bár nem szeretik, nem is igen biznak benne, sem Ígéreteiben, mégis hamvadó reményök ilyenkor föllángol. Tököli megjelenése a kuruczok közt új remények magvait hinté el. Tudták, hogy mögötte Teleki áll, s bizton hitték, hogy a régi Ígéretek mihamar valósággá érlelődnek. A franczia segély sem tetszett többé csupán puszta szónak ; az erdélyi udvar komolyan alkudozott a XIV. Lajos megbizottjával. A diplomatiai összeköttetés XIV. Lajos és Apafi Mihály uram közt élénkebb volt, mint valaha, s némi franczia zsoldos csapat is csatlakozott a kuruczokhoz. Tököli a végbelieket csakhamar megnyerte szemé-