Századok – 1882

Értekezések - ZILAHI KISS BÉLA: Tököli Imre és a bújdosók. 399

кз a bujdosók. 405 lyének és czéljainak. Ünnepélyesen még nem nyilvánították ugyan főnöküknek; de befolyása a katonaság és a bujdosó urak körében egyaránt nagy és nyilvánvaló volt. Ismerte a módokat, mint válhatik valaki népszerűvé. Erdélyi jószágai jövedelmeztek annyit, bogy a legénységet pénzzel, az urakat és tiszteköt vendégeskedések által nyerje meg. Egyéniségében is sok vonzó volt. Még gyermek ifjú, de már évek óta bujdosik. Tud lelkesülni és tud lelkesitni. Bírja a szó liatalmát: mintegy látják a baza fájó sebeit, ba ő ecseteli. Erélye soba sem tette rideggé ; a kapitányok és hadnagyok mindenikénél magasabb volt, de ő csupán jó pajtásuknak látszott ; a katona félt tőle és szerette is. Pár évet töltött a kuruczok közt jó egyetértésben a bujdosók fejével : Wesselényi Pállal. Növekvő népszerűsége és növekvő becsvágya azonban elliinté köztük a meghasonlás magvait. A tisztábban látók előtt kezdet óta világos volt, bogy a fiatal Tököli csak mig megtollasodik, játszhatik másodrendű szerepet Wesselényi mellett, lévén régi igazság, hogy két kard egy hüvelyben nem fér meg. Az iránt sem igen lehetett kétség, hogy ki lesz a győztes. Wesselényi derék kurucz, bátor, elszánt katona, tapasztalt férfiú volt; de sem tehetsége, sem oly kiváló tulajdonai, hogy becsvágyó, tehetséges vetélytársával diadalmasan mérkőzhessék. Eőuökségét semmivel sem tette a katonák közt emlékezetessé ; Telekinek sem dicsekedhetett különös jóakaratával, a kinek keze mindenhová elért. Tököli és Wesselényi viszálya pár hónapra megosztotta a kurucz serget, a bujdosó urakat, s noha a vita igen komoly jellegű, a kedélyeket erős izgalomban tartó, annyira nem mérgesült, hogy a kérdés eldöntését kardra bízták volna. Tököli levelei e villongás történetét elég részletesen mondják el. Az indokokat kétségtelenül csak úgy állapíthatnék meg, ha eleget tehetnénk az »audiatur et altera pars« elvének. Mi Tököli leveleiből rajzoljuk, a mennyire lehçt, jellemük és tehetségük elütő voltából magyarázva a vitát. Az alig szenved kétséget, hogy midőn a meghasonlás köztük nyilvánvalóvá lőn: el volt határozva Wesselényit lejáratni. Tökölinek Telekihez e tárgyban irott levelei azt a benyomást teszik reánk, hogy Wesselényi megbuktatása szándékos csíny volt. A már megtollasodott Tökölit ily módon akarták installálni a bujdosók vezérévé. Teleki és Tököli a módozatokra is megállapodtak. Amaz az erdélyi udvart tette ellenségévé, emez a hadakat idegenítette el tőle. A végbeliekkel könnyen elbánhatott ; de a mezei hadak megkötötték magukat, s_ makacs kitartásuk által pár hónapra hátravetették a sikert. Ürügyet nem volt nehéz találni a villongás szitására. Ama vádak, melyeket Wesselényi ellen fölhoztak, kezdetben legalább félig sem valának bizonyíthatók. Nem volt elégült a dolgok folyásával,