Századok – 1882

Értekezések - TAGÁNYI KÁROLY - Szolgagyőr I. II. - 388

394 szolgagyőh. т. Eddigi tudomásunk szerint ez a legrégibb szolgagyörvári tartozék. Kálmán királynak 1113. évi oklevelében fordul elő, melyben Yecséröl az van mondva : a mennyi földet itt a győriek (Gewrienses) bírnak, ugyanannyi földje van e helyen a zobori apátságuak is. Hogy itt Szolgagyőrt és nem Győrt kell értenünk, azt a geograpliiai fekvés is igazolja; azonkívül bizonyos, hogy a várnak, legalább is e tájon voltak birtokai, mert 1239-ben Sellye földnek hovátartozandósága iránt a vizsgálattal a szolgagyőri ispán bizatik meg. Hogy pusztán »Gewrienses«nek neveztetnek, az sem okozhat aggályt, mert — mint azt Bős-nél kifejtettem — Győrnek még latinos »Jaurinum« nevét is felcseréltek Szolgagyőrrel, a mi pedig már nehezebben téveszthető össze. — Fejér VII. v. V. 89.; X. v. AT. 58. 1. a nyitrai püspöki Itár 1410-iki átiratából, hol Zsigmond király azt is megemlíti, hogy az eredetiben illetve IV. Bélának 1249. átiratában éppen a most fejtegett helyen vakarás volt; az orsz. Itár 10. dipl. sz. átiratában pedig, mely 1592. illetve 1628-ban készült, a я

Geterienses" szóból már csak a G. van kiírva. 1239-re lásd Wenzel II. 93., 95, Vistuk (Wystey) Pozsony m. A galgóezi vár birtokául van megemlítve 1270-ben. — Fejér V. v. I. 70. 1. eredetije a n. muzeum gr. Forgách lban. Zagárd Nyitra m. Mint már fentebb is előadtam, ez a föld, Agár galgóezi azaz szolgagyőri várjobbágyé volt 1261. és 1268-ban s neve, bővebb fejtegetésre itt nem alkalmas nyelvi alapon, tőle származik. — Az 1261-iki megvan az orsz. Itár táblai osztályában az elhalt ügyvédek után maradt iratok közt 1584. átiratban, Fasc. 130. N. 22. 44. sz. 1268-ikit Kajcsányi Ádám kéziratából lásd Wenzelnél VIII. 191. 1. Zélle (Zela) Nyitra m. 1244-ig a szolgagyőri várispánságnak volt tartozéka. — Wenzel II. 152.; Fejér IV. v. I. 313. Eddigelé tehát a szolgagyőri várispánságnak hetven tartozékát ismerjük, melyek mindössze tizennégy megyében vannak elszórva. Ebből Hont, Nógrád, Zala, Veszprém, Soprony és Tolnára egy-egy, Bars és Esztergomra egyenkint négy, Fejér-re öt. Pestmegyére hét, Győrre nyolez, Pozsonyra kilencz, Komáromra tizenegy, a Csallóközre egymagában tizenhárom, Nyitramegyére pedig tizenhat várföld esik. Még tehát ezen töredékes adatokon alapuló számítással is, a legtöbb tartozék annak a megyének jutott, a hol a várispánságnak székhelye volt,aa mi külömben természetes, mert a vár, ellátása végett első sorban a hozzá közelebb eső birtokokra volt utalva, főleg a várföldeknek ilyetén szertelen elszórtsága mellett. Leginkább ez az elszórtság képezi gyönge oldalát azon elméletnek, mely minden várispáuságnál tisztán hadi ezé-